Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nagy Géza Balázs: Az egri Szűz Mária prépostság története I.

kanonokkal (és ennek rokonaival) együtt megkapta Ábrány birtokjogát,

30 ez pedig csak a fizetés elmaradásával magyarázható. Az ügy hosszas pereskedés kezdete lett, míg Márk 1454. június 30-án ábrányi birtokjogáról lemondott.

31 Márkról későbbi adatot nem találtam; de mert 1455. június 15-én már Sári Péter a fehérvári őrkanonok,

32 a volt prépost ekkortájt hunyhatott el. 1447. április 14-én a bécsi egyetem anyakönyvében szerepel Barius Miklós neve „egri prépost" megjelöléssel, egyéb források alapján ezen a Szűz Mária prépostság értendő. Tekintettel arra, hogy Barius életútja túlnő a helytörténeti jelentőségen, a reá vonatkozó adatokat részletesen ismertetjük. Bánfalvai Barius Miklós a XIII. századtól ismert borsodi család sarja; egyéb adatokból következtetve 1410 körül születhetett, (egyik) testvére László volt.

33 Barius 1443-47 között a fehérvári társaskáptalan őrkanonokja volt.

34 1447. április 14-én a bécsi egyetem anyakönyvében szerepel, de még ez évben Ferrarában tanult tovább.

35 Barius korábbi káptalani tagság nélkül lett préposttá, ez kitűnik a névsorból, melyben mint „Miklós, ezen egyházban a Szűz Mária kápolna prépostja" szerepel

36 (5. kép). Miután a prépost kinevezése a püspök hatásköre és a várnai csatában eltűnt Rozgonyi Simon után csak 1447. május 28-án tűnik fel Hédervári László egri püspökként, az a feltevés adódik, hogy a püspököt már 1447 áprilisa előtt hivatalába iktatták. A fentebbiekből kitűnik, hogy Márk prépost Miklós őrkanonokkal 1447 elején javadalmat cserélt; az indítékokat ugyan nem sikerült feltárnom, de komoly kapcsolatot sejtet a püspök, valamint a régi és az új prépost között. Barius 1448 és 1450 között Padovában tanult, ekkor leginkább egri, néha egri Szűz Mária prépostként szerepel.

37 1450. október 19-én tette le doktori vizsgáját; ezen jelen volt Hethy Benedek egri kanonok, aki még 1472-ben is élt. Barius prépost 1450. február 10-én pápai engedélyt kért, hogy két összeférhetetlen javadalmat bírhasson. Ezek egyike az egri prépostság volt, de a másikat nem sikerült kiderítenem (mindenesetre nem lehetett a fehárvári őrkanonokokság). A kérvényben klerikusként szerepel, tehát még nem volt pap; V. Miklós

38 a kért kegyet megadta.

39 Barius 1450 őszén visszatért Magyarországra, ezt Ianus Pannonius egy 1450. december 8-án kelt levele bizonyítja; az időpontot alátámasztja Vitéz János váradi püspök Bariushoz 1451. január 20-án írt levele.

40 A levélben írtak csak töredékesen értelmezhetőek, de kitűnik, hogy Vitéz János maga elé rendelte a fiatal jogi doktort, s a találkozás nem 30HmLMell7. 31 HmL Me 119.; a pereskedés még az 1460-as években is folyt. 32 KÖBLÖS József 1994. 363. 33 CSOMA József 1897. 245. 34 Magyar Nagylexikon; Barius. 35 VERESS Andreas 1941. 355. 36 Megjegyezzük, hogy Márk és Barius neve 10 hónapnál kisebb időbeni eltéréssel került be a névsorba, és köztük 25 másik név szerepel. Ha ehhez hozzáadjuk az öt, Márk előtt szereplő méltóságot, akkor arra az eredményre jutunk, hogy ekkor mintegy 30 (!) kanonok alkotta az egri káptalant. A névsorban szereplők nevének és életadatainak vizsgálata alapján ez a XV. század további részében is így volt. 37 1448. február 1-én, május 3-án és 18-án, 1450. június 25-én, augusztus 29-én, szeptember 10-én. 38 Római pápa 1447-1455 között. 39 LUKCSICS Pál 1938. 1080. 40RELIQULE1932. 4. 55