Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában I.

kete a köpenye, vagy ahogy akkor mondták, kapája. A feje is meg volt beretválva. "

4íi Érdekes Pest leírása is. A kézirat első, gépelt változatában csak a következő szöveg szerepel: „A Duna szélesen folyt és sárgán. Híd nem volt rajta egy sem. A túlsó parton egy városka látszott. "

49 Ehhez tollal a következőket írta Gárdonyi: „A túlsó parton egy városka látszott. Valami ötven ház, s köztük két új torony, meg egy tetőtlen, kormos. A házakon jobbára új cserépzsindely vöröslött. "

50 Gárdonyi fontosnak ítélte, hogy a betelepedő rácokról is említést tegyen. Ezt a kiegészítést oda írta, ahol arról mesél, mikor Jancsi lement a Dunához, hogy megkeresse elrejtett kavicsát. „De a szigeten át valami idegen öltözetű sokaság vonult. Lovakat, marhákat is kaptattak. Férfiak és asszonyok mind tarisznyákkal, batyukkal terhelten. De még többen ültek ágyneművel, ekével, kaszával más efféle gazdasági szerszámokkal megrakott szekereken. Gyermek is volt velük sok, különösen a szekereken, az ágyneműk közt. Három hidas is járt fel alá a Dunán Budáról a szigetre, a szigetről Jenőre, hogy átszállítsa őket. A vándorló nép szász volt. Akkor telepedtek a király meghívására a Szepességbe. Jancsi elunta őket. "" Pontos leírással egészíti ki az első szöveget a klastrom belső elrendezéséről Gárdonyi. „Akkor már nem a kórházban laktak, hanem a konyha mellé épült házban. A Kórház tele volt új ággyal. A nagy teremben nyolc ágy volt, a mellette levő kis szobában kettő. A harmadik szobácskába egy nagy rézüstöt és egy erős fakádat tettek. A fő-épületben is volt egy olyan kádas szoba. Vajon a királykisasszony is abban a rút kádba fog fürödni? Nem lehet az, - gondolta Jancsi. A királykisasszonynak bizonyára ezüst kádat fognak behozni és selyem törölközőt. "

S1 Érdekes a következő adalék a klastromi élethez. Gárdonyi ezt is utólag pótolta tollal az eredetei szöveghez: „Neki pápai engedelme volt arra, hogy a haját meghagyja. A királyné kérte ezt az első fogadalomtevéskor. Bizonyára már akkor gondolt arra a lehetőségre, hogy Margitot feleségül kérik. De különben az volt a szokás Európa-szerte, hogy a fejedelmi nők a klastromban a hajókat megtarthatták, ha akarták. "

53 Alapos kutatómunka eredménye Margit beavatásának leírása, amely szintén utólag, tollal íródott a gépelt szöveghez: „Az ő szertartásuk más volt, mint ahogy a püspökök szoktak. A dominikánusoknak még a misekönyvük is más, mint a világi papoké. A pápa különböztette meg őket ezzel, ez nekik ma is örömük. Hát hogyan lesz a püspöki apácaszentelés? Náluk, ha provinciális szentelt apácát, a mise végén szokta. A püspök mise közben. Náluk a szentelés azzal kezdődik, hogy a pap a kórus felé fordul és szól templomi éneklő hangon... " És így tovább folytatódik a szentelés részletes leírása.

54 Gárdonyi soha nem fejezte be regényei írását. Állandóan új adatok után kutatott. Folyamatosan javítgatta regényeit, novelláit. A Singer és Wolfner céggel folytatott per kiin48 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 13. 198. 49 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 13. 198. 50 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 13. 198. 51 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 13. 198. 52 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 13. 49. 53 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 13. 359. 54 Isten rabjai. KÉZIRAT, Lelt. sz. 2000. 13. 356. 532