Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kilián István: Dráma Dobó Istvánról és az egri vár védelméről. Egr, 1700

A dráma cselekményének forrása az említett olasz költő Ascanius Centurius (Ascanio Centorio) műve. Ezt egyelőre nem ismerjük. Nem lehetetlen azonban, hogy - ha egyáltalán ránk maradt - az 1552. évi egri ostrom történetének fontos forrása lesz. A várvédők - olvassuk a színlapon Istvánffy műve nyomán - mintegy kétezren voltak, százötvenkét ezer katonát számláló törökkel szemben. A támadások után tizenkétezer óriási ágyúgolyót gyűjtöttek össze az egriek, de soha nem számolták össze a kisebb vagy a legkisebb ágyúgolyók számát. A prológusban az alábbiakról értesülünk: A Magyar Kereszténység a haza pusztulása miatt aggódik. Az Ottoman Zsarnokság a csatában fogságba esett magyar foglyokat arra kényszeríti, hogy együtt ünnepeljék meg a győzelmet. De a segítségre siető kilenc István Géniuszainak valamint a Laterani Sas harcos vezetésével, az Ottoman Zsarnokságot menekülésre kényszerítik, s a szomorúságot örömre változtatják. A Laterani Sas minden bizonnyal a pápa személyét szimbolizálta. Az első felvonásban összesen hat jelenet található. Aly Eunuch a harc szerencsés kimenetelétől fellelkesülten a fogságba esett keresztényeket különböző módon kínozza. Amikor azonban arról értesül, hogy Achmetes a Tisza felé közeledik csapatával, elhatározza, hogy azonnal eléje siet katonáival. (1.1.) A második jelenetben két szereplő tűnik fel: Cytharaedus és Dobó István. Cytharaedus valamiféle hiábavaló zenével szórakoztatja magát, de Dobó István meggyőzi őt arról, hogy az Isten és a haza dolgával érdemes foglalkozni. S miután Cytharaedus eltávozik, Dobó elhatározza, hogy hazáját a legvégsőkig védeni fogja. (1.2.) A harmadik jelenetben a Tisza közelében lakó magyarok és az ide csatázni érkező tatárok jelennek meg. A magyarok rettegnek az ellenség érkezésétől, s menedékhelyet keresnek maguknak és övéiknek. A tatárok előőrsei azonban néhányukat fogságba ejtik. (1.3.) Miután Achmetes átkelt a Dunán, Aly Eunuch értesíti őt arról, hogy Szolnokot elfoglalták. Erre Achmetes megparancsolja Aly Eunuchnak, hogy csapatát Eger alá vigye. Eközben katonái nyugovóra térnek. (1.4.) Dobó vezérei a menekülő Tisza mellékiektől értesülnek arról, hogy Achmet Eger felé közeledik, s amikor találkoznak Dobóval, arról tanácskoznak, hogy Egert megvédik, s Cytharaedust otthagyják. (1.5.) Cytharaedust kemény szavakkal támadja Dobó, erre az bosszúra készül, s tárgyal több elégedetlennel, hogy a várat átadják az ellenségnek. A vár átadásának szándékáról értesül Nicromantia. (1.6.) Az első felvonást egy chorusjelenet zárja: cselből Vulcanushoz küldik a Pygmeusokat, hogy fegyvereit elrabolják. A fegyvertáncot járó Kyklopsok elfogják és megbüntetik őket. (I. eh.) A második felvonásban hét jelenet olvasható s ezt is chorusjelenet zárja. Achmetes mielőtt Eger felé venné útját, népének szokása szerint vadászni kezd, s a faunusok szentélyében a csata kimenetelének rossz előjeleiről értesül.(II.L) Dobó István a segélyes apátokat is ideirányítja, majd szétosztja a parancsnoki feladatokat. Megesketi katonáit arra, hogy a vár védelmében kitartanak, majd a parancsnokokkal tárgyalva közli az ostrommal kapcsolatos tennivalókat.

(II. 2.) Cytharaedus néhány katonát ügyesen forgatott szavakkal megnyer a maga szándékának kivitelére, majd a még ki nem fizetett zsold miatt Dobó ellen lázítja őket. (II. 3.) Az Eger vára ellen induló Achmetes előbb vadászni indul, a vadászat balsikere azonban megzavarja, s elhatározza, hogy Eger várát nem fegyverrel, hanem békésen próbálja bevenni, ezért Dobóhoz követeket küld, vegyék rá az egrieket arra, hogy a várat átadják. (II.4.) 504