Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nagy Géza Balázs: Az egri Szűz Mária prépostság története I.

Nagy Géza Balázs AZ EGRI SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁG TÖRTÉNETE I. Az egri püspökség székeskáptalanja mellett a középkorban több társaskáptalan is működött az egyházmegye központjának helyet adó vár területén. Történetük kutatása a XIX. század második felében indult meg, ekkor - a székesegyházi (nagy-)prépostságon kívül - csak a Szűz Mária prépostság egykori megléte volt egyértelmű, míg a Szent István és a Szent Péter prépostságot adatok hiányában egynek vélték, amint azt az 1865. évi egri Schematismus is mutatja. E nézet tarthatatlanságát Böhm János kanonok bebizonyította „A Szent István királyról és Szent Péterről nevezett egervári prépostságok" címen 1899-ben kiadott könyvében; és bár müve ma sem kerülhető meg, adatai az elmúló évszázad kutatásai és forrásközlései nyomán megértek a módosításra. E feladatot most nem vállaljuk, kivételként csak annyit jegyzünk meg, hogy a Szent Péter prépostságot 1429-1430 fordulóján Rozgonyi Péter püspök alapította.' Böhm János a Szűz Mária prépostság történetét csak a másik kettőhöz kapcsolódó területeken érintette, így e kérdésről máig nem jelent meg történeti ismertetés - kutatásaink első részének közlésével e hiányt szeretnénk legalább részben pótolni. A Szűz Mária prépostság alapításának körülményei tulajdonképpen nem határozhatóak meg, csak a XV. században történt újraalapítással kapcsolatosan fennmaradt oklevelek adataira hagyatkozhatunk. Eszerint a tatárjárást követően megszűnt a székesegyházi prépostság mellett egykor létezett másik prepozitúra (titulusa ismeretlen), mert a működését biztosító javadalmak elpusztultak, alapításának ideje tehát a XI. század eleje és a XIII. század első fele közé tehető. Rozgonyi Péter egri püspök (1425-1438) 1429 telén (feliratát Rómában december 18-án iktatták) kérvénnyel fordult V. Márton pápához (1417-1431), mely szerint az egri egyházban valamikor két prépostság, olvasó-, éneklő- és őrkanonokság, tíz főesperesség és még bizonyos számú kanonokság és káplánság volt. Az egyik prépostság javai a tatárok betörésekor elpusztultak, így az azóta sem került helyreállításra; a püspök az istentiszteletek fényének emelésére és régi rendjének megőrzésére akarja életrehívni a megszűnt alapítványt. Célja megvalósításához az egri székesegyházhoz egy kápolnát építtetett Szűz Mária tiszteletére, melyet ő alkalmasnak tart a prépostsági templom feladatainak ellátására. A prépostság fenntartását a vele egyesítendő zempléni főesperesség jövedelmei biztosítanák, mivel a püspök nem rendelkezik elegendő adományozható birtokkal, a főesperesség pedig Szécsi Gálfia Péter halálával éppen üresedésben van. A prépostot a székeskáptalan a saját tagjai közül választaná és a püspök erősítené meg, míg a prépostság papjainak és klerikusainak számát az alapító püspök határozná meg.

2 1 LUKCSICS Pál 1931. 1333. 2 LUKCSICS Pál 1931. 1327. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000. 47