Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

H. Szilasi Ágota: Arcok I. Az egri Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményében lévő történeti (főúri polgári, főpapi) festett és szobor arcképábrázolások

De arról, hogy bő száz év múlva mennyire zavarónak, nemkívánatosnak tekintették a város dísztermében az érsek portréját, melyen egyébként az alakját körülvevő attribútumok szerint nem egyházi, hanem sokkal inkább a közért és a magyar kultúráért tett cselekedeteinek felmutatása a lényeges, egy a heves megyei levéltárban őrzött másik dokumentum tanúskodik." Egy egyszerű lista arról, hogy Eger megyei város mely alkotásokat helyezte letétbe 1950-ben a Heves - Eger Múzeumban. így Eger város tiszteletre méltó nagyjainak körében Pyrker érsek portréja is múzeumi tárggyá vált egy politikai selejtezés eredményeként. Ugyanerre a sorsra jutottak 1949-ben a Megyeháza dísztermében felfüggesztett reprezentatív uralkodói, vagy a vármegye hűbérúri és örökös főispáni tisztét is betöltő főpapokat, vagy nemeseket ábrázoló arcképek is.

12 A múzeumi tárggyá válás problémakörének felvázolása nélkül a Pyrker-kép további történetét ebben a kontextusban folytathatjuk.

13 Akárhogy is, de a múzeum az, mely összegyűjtötte és megóvta azokat a tárgyakat, melyek valamilyen társadalmi változás következtében eredeti környezetükben funkciójukat vesztették, és mozdíthatóak voltak. Hozzáférhetővé téve, de elsősorban művészetként, képzőművészeti alkotásként tárva az egyre szaporodó közönség elé őket. Bár a múzeum leginkább csak a magas művészetet respektálja, mégis elvileg bárki megtapasztalhatja különleges légkörű termeiben, elkülönített térben és időben, hogy a művészet megszabadítja a társadalom betegségeitől, amennyiben ott a mindennapinál jobbal, nemesebbel kerül kapcsolatba.

14 Hiszen a múzeum nem más, mint az „ember legemelkedettebb gondolati összegzésének egyike", „egy-egy közösség megnyilvánulásának színtere, ahol az adott közösség hétköznapi és szellemi életének története, kulturális életrevalósága, valamint az a képessége tükröződik, amellyel történeti múltját saját kora valóságához tudja kapcsolni."^ így a Pyrker-kép is bárki számára megtekinthetővé vált az Egri Képtár 1958ban megnyílt első állandó kiállításán, majd többször megváltozott installációs viszonyok között, de ott látható ma is. Az itt közölt műtárgylistában pedig, melyben Barabás kiemelkedő alkotása az első helyen szerepel, a felsorolt adathalmaz szolgáljon bizonyítékul a kép egy módosult minőségű továbbélésére, reprezentatív képmás mivoltának háttérbe szorulására, az érsek személyének és az alkotó tehetségének - manapság ismételten elfogadott - elismerésére, a reformkori Magyarország nemes lelkületű miliőjének felidézésére. A Barabás Miklós által készített reprezentatív arcképek közül gyűjteményünkben több is található, így gróf Teleky László, vagy az egri kaszinó elnöki posztját is betöltő gróf Keglevich Miklós, vagy Buttler János gróf egész alakos képmása.

16 A Hesz János Mihály, Balkay Pál, Mücke József Ferenc vagy Haan Antal (10. kép, 18. kép) Egerben élő festők által készített portrék mellet kiemelkedő az a Marastoni Jakab (17. kép) által festett férfi portré, mely évtizedek óta az Egri Képtár magyar anyagának egyik legszebb darabja. A leggazdagabb kollekciót Kovács Mihály festőművész alkotásaiból közlöm (15. kép, 16. kép), hiszen ő, mint a közeli Tisza-Abádon született és hosszú éveket Egerben élő festő, hagyatékát 1892-93-ban az Egri Líceumi Képtárnak adományozta.

17 A kiemelt művészek alkotá11 HML.XXVI-707/b./1.7.tétel 12 и.о. 13 KESERŰ Katalin 1998. 14 KESERŰ Katalin 1998.113. 15 Minni Malraux interpretációja szerint Keserű Katalin tanulmányában. Keserű Katalin 1998.112. 16 Valamennyi a Vármegyeházáról. 17 Kovács Mihály képgyűjteményére vonatkozó iratok: Érseki Irattár: 1982. évi 4915 és 1983. évi 1372. szám alatt található. 426