Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Császi Irén: Vallásos értékrend a falusi gyermekek nevelésében

Több olyan búcsújáró helyünkhöz, amelyen szentkút található, kapcsolódott a búcsúkeresztség szokása.

20 A kegyhelyre elsó' ízben zarándokló gyermeket a búcsúsok a szentkút vizével megkeresztelték. Aki keresztelt, az lett a búcsúkeresztanya. A szentkúti keresztgyereknek mézeskalácsot vagy imakönyvet vásároltak ajándékba. Szentkutak, csodás gyógyulások A búcsújáróhelyek nagy részén szentkutak, források szolgáltatják a néphit szerint az oda zarándokló betegek gyógyulását. A mátraverebélyi szentkút és a hasznosi szentkút vízének gyógyító erőt tulajdonítottak. Az oda érkező gyerekeket megmosdatták a vízben és megitatták őket. A vízből demizsonokba, üvegekbe haza is vittek. Az otthon maradt gyerekeket itatták és mosdatták meg belőle, a maradékot gyermekbetegségek ellen is használták. A szentkút vizét a Mária jelenés kapcsán gyógyító erejűnek és csodatevőnek tartották. „Betegség esetén a mátraverebélyi Szent László vizét használtuk. " „Szentvizet most is hozok. Akinek a lába vagy a keze fájt megmosta vele, vagy megitta. A gyerekeket megmosdattuk vele. " (Kovács Józsefné, 80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) Sok csodáról szóló történet kering, melynek sokszor szem és fültanúi az adatközlők. A csodák alanyai sok esetben a gyerekek voltak. Jellegzetes történet a néma gyermek megszólalása: „A mátraverebélyi szentkútnál voltam, 13-14 éves lehettem. Egy néma kislány megszólalt. Hallottam is mikor mondta szegény, hogy Má-Má. Csak annyi tudott mondani eleinte, de utána végigmondta, hogy Mária. " (Zám Istvánné, 82. év, Mátraderecske, katolikus, 1999.) „ Valamikor háború után voltunk a mátraverebélyi szentkúton, akkor egy 7 vagy 8 éves néma lányt is hoztak. Úgy rítt mindenki, mondták neki, hogy mondjad kicsim, hogy Mária. Mindig mondta volna a lány, hogy M,M,M. Ezt nem felejtem el soha. Akkor megint mondták neki, hogy mondjad, hogy Mária. Még mindig borzadok tűle. Ez igaz volt mikor ott voltunk. Háromszor, négyszer biztatták, mondja ki, hogy Mária. M,M,M, így mondta. A keze össze volt téve és nézte a Máriát. Utoljára mégiscsak valahogy kimondta, hogy Mária. Mindenki rítt, tudja a Jóisten, hogy de ez megvót. " (Kovács Józsefné, 80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) A hasznosi csodás gyógyulásokról terjedő történetek között is szerepel, a néma gyermek szentkút melletti megszólalása. Ismert csoda, a gyengén látó vagy vak gyermek látásának visszanyerése, sánta lány gyógyulása a forrás vizétől. „Karcag környékéről volt ott egy sánta fiatal lány, akit Klára asszony is segített a forrás vizével való mosakodásnál. Imádkoztak, könyörögtek gyógyulásáért. Rögtön nem gyógyult meg, de nemsokára írt Klára asszonynak a lány, hogy már nemcsak menni tud, de még táncol is mint a többi lány. "

2i Ezek a csodás gyógyulásokról szóló történetek szóbeszéd útján terjednek napjainkig. Ösztönzőleg hatnak a kegy hely felkereséséhez s ébren tartják az érdeklődést. Általánosan elterjedt szokás az otthon maradt gyerekeknek búcsúfiát vásárolni. A búcsúi kirakodóvásárban a mézeskalács árustól vettek cukorkát, mézeskalács olvasót, mézeskalács babát, lovat, huszárt, szívet, és mézessüteményt. A mátraverebélyi és hasznosi búcsúból fajátékokat vittek. Ilyen gyermekjáték volt a kereplő, csattogó, kisostor, bölcső, lovas kocsi, taliga, forgó madár, gereblye, görbe bot, fokos. „ Teli volt a nyaka mindig 20 BÁLINT Sándor- BARNA Gábor 1994. 214-218. 21 BERÉNYI Andrásné DIV. ENA 1079-69. 403