Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Császi Irén: Vallásos értékrend a falusi gyermekek nevelésében
Az iskolás gyerekek feladata volt virágvasárnap előtti szombaton a barkagyűjtés. A szentelt barkával Mátraderecskén megveregették a gyerekeket, felnőtteket. „Ügyes légy, egészséges légy, beteg ne legyél" mondatok kíséretében. A húsvéti ünnepkörben a gyerekek feladata a katolikus falvakban, hogy amikor nagycsütörtökön a „harangok Rómába mennek" kereplőkkel hívogassák a híveket a templomba. 15 Mátraderecskén a fiúgyerekek kötelessége volt Jézus koporsójának őrzése. Nagycsütörtöktől feltámadásig egymást kétóránként váltva őrizték. Díszruhájuk fehér nadrágból, fehér ingből állt, vállukon fapuskával. A feltámadási körmenetben is helyet kaptak a gyerekek. „Húsvéti támadásokra is menni kellett, iskolásként minden osztály ott volt. " Húsvétvasárnap hajnalán a Jézuskeresés népi ájtatosságon a 8-12 éves kislányok is részvettek. A szüle vitte magával a lány unokáit. Kezükben gyertyát vittek, s az ájtatos asszonyokkal fölkeresték a falubeli és a határban álló kereszteket. A kereszteknél elhelyezték a gyertyákat és meggyújtották. A húsvéti ételeket - kalács, füstölt sonka, főtt tojás kolbász -, a kis misén megszenteltették és ezekből a szentelt ételekből ehettek a gyerekek húsvétvasárnap reggelén. Húsvéthétfőn a fiúgyerekek locsolni jártak. Igyekeztek a keresztszülőkhöz elmenni, akik megajándékozták keresztgyermekeiket. Pünkösd jellegzetes szokása a pünkösdölés volt. 8-10 éves iskolás lányok jártak házról-házra a pünkösdi éneket énekelve. A lányok fehér szoknyában, blúzban voltak, kört alkottak, középen a kismenyasszony és a párja forgott. Köszöntésükért tojást és pénzt kaptak. A szokás jellegzetes éneke a Mi van ma? A Magyar Népzene Tára Heves megyei változatától l6 a második versszakban eltér az általam gyűjtött változat. Az ének végén megfigyelhető a vallásos beköszönés. Lányok ülnek a toronyba, arany koszorúba, Arra mennek a legények sárga sarkantyúval, Lányok volnátok, nekem köszönnétek, Levenném a süvegem, annak örülnétek, Angula bokréta, Dicsértessék a Jézus Krisztus! 1930-1940 között Mátraderecskén, az adatközlők emlékezete szerint szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön volt az Űrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. Az úrnapi körmenetben a fehér ruhás kislányok az Oltáriszentséget hordozó pap előtt haladtak és kosarukból virágszirmokat szórtak. A lányok előző nap szedték a mezei virágokat. A vadvirágok közül főként a konkoly, pipacs, búzavirág, és a földimogyoró virágszirmát gyűjtötték. Később bazsarózsa, pünkösdi rózsa terjedt el. Mátraderecskén a lombsátrakat a családok rokonaikkal közösen virágozták. Mezei, majd kerti virágokkal, zöld ágakkal díszítették. Az Oltáriszentséggel megáldott Úrnapi virág egyike a magyar katolikus nép legtiszteltebb, legtöbbre tartott paraliturgikus szentelményeinek. A körmenet után mindenki igyekezett hazavinni a lombsátrak zöld ágaiból. Az Úrnapi zöld ág füstjét gyógyításra használták. 17 Ludányhalászi hagyománya szerint a monstranciát díszítő virágkoszorúval a beteg gyermeket szokták megfüstölni. 18 15 TÁTRAI Zsuzsanna 1995. 555. 16MNTII. 1953.241. 17 BÁRTH János 1990.411-412. 18 BÁLINT Sándor 1989. 358. 401
