Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

Az út menti keresztek állíttatása nem kis terhet rótt az állíttatóra, mivel nemcsak az anyag- és munkaköltséget kellett kifizetni, hanem egyházi előírások szerint köteles volt fenntartási alapot, „keresztalapítványt" is tenni. Ennek célja az volt, hogy az egyház majd ebből, illetve ennek tőkéjéből fedezze a későbbiekben a szükséges felújításokat. Sajátos kettősségként a keresztalapítványi okiratokon az egyház, a plébános kötelezettségvállalásán kívül mindig szerepel az is, hogy az állíttató vállalja a kereszt gondozását. Hevesen nem minden keresztről készült fundatiós okirat. A legkorábbi ilyen dokumentumok 1805-ből ismertek. A XIX. század első két évtizedében a már meglévő, vagy akkor állított keresztek fundatiós iratait az 1819-es érseki látogatás jegyzőkönyvéhez kapcsolták más fontos dokumentumokkal (egyházi jövedelmek, leltár, stb.) együtt, számozással ellátva.

24 Ezekben a fundatiókban nincs pénzösszeg megjelölve, csak egyszerű írásbeli nyilatkozatok az egyes keresztek fenntartásának vállalásáról. Az 1910-20-as évek keresztalapítványai egységes minta szerint, formanyomtatványon készültek. A plébános a „Szabályszerű jelentés" című űrlap 8 kérdésének kitöltésével minden információt közölve kérte az érseki jóváhagyást és a kereszt felszentelésének engedélyezését. Az alapítványi összeg 1916-ban 30-50 korona, 1922-ben 400-500 korona, amit az Egri Ájtatos Alapítványi Hivatalhoz, később az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt-hez kellett befizetni. Az állíttatok a pénzösszegen kívül 4-9 négyszögöl földterületet is felajánlottak (amelyen a kereszt állt), melyet telekkönyvileg az egyház javára írattak jelképes vételárért. Elpusztult keresztek 1. Templomkerti kereszt A „város lakosai" állíttatták kőből. Fenntartásáról 1805-ben tettek nyilatkozatot.

25 A hagyomány szerint ledőlt, ezért elvitték az újtelepi temetőbe.

26 2. Nyitrai kereszt A családról elnevezett Nyitrai-tó partján állt, a Horovitz kocsma mellett. Alapítványi okirata: „Alább meg irtt adom tudtára a kiknek illik ez Levelemnek rendiben; hogy én Hevess Várossának napkeleti részén a Tenki út mellett, a Gyepen fából Vass feszülettel Isten dicsősségére Keresztet állítván (a melly mai napig is Nyittray Keresztyének neveztetik) magamat annak tisztességes épségben való tartására míg élek kötelezem: Holtom után pedig 20 Húsz Rhforintot, hogy Sucessorim akkori Tlendő Plebányus Urnák minden hiba nélkül Jószágomból lefizessenek obiigálom. Sig. Hevess 24a Apr. 1805 Nyittray György".

21 A kereszt az 1930-as években még állt, de egyik szára letört. 24 Az 1819-es Canonica Visitatio (Can. Vis.), Fischer István érsek látogatásának jegyzőkönyve az Egri Főegyházmegyei Levéltárban és a Hevesi Római katolikus Plébániahivatal iratanyagában megtalálható. 25 Can. Vis. 1819. N. X. 1805. 26 PELLE Béláné 1980. 93. Más adatok szerint az újtelepi temetőkeresztet 1933-ban vásárolták. HML V-239/6. Képviselő-testületi jegyzőkönyv. l/L kgy. 1933. 27 Can. Vis. 1819. N. XII. 1805. 351