Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Cs. Schwalm Edit: Az egri férfiviselet alakulása a források tükrében

Férfiviselet - képeken A rendelkezésünkre álló képek gazdagon illusztrálják a XIX. század végi XX. század eleji egri férfi viselet változását. Az a baj, hogy leírás egyiket sem kíséri, így nem tudjuk, hogyan nevezik azokat a ruhadarabokat, amelyeket viselnek. Ehhez a szabást, díszítést, a ruha jellemzőit bemutató leírások nyújtanak támpontot. A fertálymesteri tablók közül a következők vannak a múzeumunk gyűjteményében: 1870, 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876, 1879, 1894, 1914-1915, 1921, 1929. Breznay Imre 1907-ben megjelent munkája végén közli az akkor még életben lévő,/<?rtálymester-viselt polgárok névsorát. így 1869-től 1907-ig negyedenként tudjuk, kik töltötték be ezt a tisztséget. 1869-től 1907-ig 38 esztendő telt el. Nyilvánvaló, hogy már nem él mindenki, aki ez idő alatt fertálymester volt. Negyedenként 29-21 között változik a számuk.

97 Igen fontos szempont, hogy mindenki neve mellett szerepel az is, mi volt a foglalkozása.

98 Ebből kiderül, hogy a Felnémeti negyedben egy kivétellel, a Hatvan IV-dik negyedben és a Cifrasánc negyedben négy kivétellel mindegyikük földművelő volt. Hatvan I. és II-dik negyedében is a földművesek vannak többségben, 2 iparos és néhány tisztviselő társaságában. Maklár l-ső negyedében az iparosok-földművesek aránya hasonló. A Város negyedeiben pedig főleg iparosok és tisztviselők vannak, de néhány kereskedő, orvos, tanár, ügyvéd, egyházi személy és földműves is szerepel. A fertálymesternek háztulajdonosnak kellett lennie, ezzel azt fejezték ki, hogy az illető nem jött-ment, nem átmeneti lakosa Egernek, hanem tősgyökeres polgára. A fertálymesteri tablókon szereplő viseletek túlnyomó többsége tehát a módos földművelő réteg ünnepi ruházatát tükrözi. 1870-ben és 1871-ben még szinte egységes a viselet, kimondottan polgári, összesen négy van. (8-13. kép) Csizma, zsinóros ellenzős nadrág, pitykével díszített posztómellény minden fertálymesteren van. Az ujjas posztófelsők között előfordul a derékban szabott, prémes szegélyű, zsinórozással, fémgombokkal díszített, csípőig érő mente, a rövid derekú dolmány, vagy mándli. Az 1871-es képen a Hatvan 4. negyed fertálymesterén pedig már színes virágos mellény van. (12. kép) A nyakravaló szintén nem hiányzik egyetlen öltözetről sem. 1872-től szaporodnak a polgári hatású kabátfélék, de a földművesek még zömében az előző években megismert viseletben vannak. (14-23. kép) Az 1879-es tabló azért is érdekes, mert ez már nem egész alakos csoportkép, külön-külön készült mindenkiről egy fotó, s ettől kezdve már csak ezzel találkozunk. (24-32. kép) Nagyon szépen látszik a ruhák zsinórdíszítése, a gombok, a prémezés, és itt találkozunk utoljára fémcsipkés nyakravalóval. 1880-1893 között készült tablók nincsenek a múzeum tulajdonában. Az 1894-ben hivatalban lévő fertálymesterek közül már csak ketten öltötték fel a régi díszruhát, nyakravalót nem kötöttek. (33-34. kép) 1914-15-től kezdve pedig már csak lehajtott, keskeny gallérú ing - nyakkendő nélkül - kétsoros gombolású sötét zakó a Hatvani, Felnémeti és Makiári hóstya földműveseinek ünneplőruhája. (35-40. kép) 97 Város I-ső negyed: 26, város II-dik negyed: 28, város III-dik negyed: 26, város IV-dik negyed: 21, Hatvan I-ső negyed: 23, Hatvan II-dik negyed: 26, Hatvan III-dik negyed: 25, Hatvan IV-dik negyed: 22, felnémeti negyed: 20, Cifrasánc negyed: 29, Maklár I-ső negyed: 25, Maklár II-dik negyed: 24. - BREZNAY Imre 1907. 45-56. 98 BREZNAY Imre 1907. 45-56. 322