Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Cs. Schwalm Edit: Az egri férfiviselet alakulása a források tükrében

pások veres selyemmel majdnem egészen kivarrott, rózsákkal díszített fehér posztó szűrt hordanak; ... Megyénk különböző tájain a vagyonosabb földmívesek ünnepnapokon ezüst nagy gömbös vagy kúpos gombokkal és csatos lánczczal ellátott posztó-spenczelben díszelegnek. ... Fövegük megyénk lakóinak mindenütt gyapjúból készült, keskeny karimával ellátott gomba kalap ... Egerben kissé magasas és valamivel hegyesebb mint az alvidéki tiszaiak szoktak hordani. ... Bajuszt kivétel nélkül mindenki hord. ... Hosszú, kétszer körülövedző nyakravalót a köznép, egyszer körülövedzőt a közép osztály használ. "

86 A leírásban itt is szerepel az egriek viseletében a fekete pitykés mellény, szűk nadrág, posztó dolmány. Az eddigi leírásokban még nem tűnt fel, most találkozunk először a vagyonosabb földmívesek ezüst, nagy gömbös vagy kúpos gombokkal és csatos lánccal ellátott viseletdarabjával, a posztóspenczel-Ы. A spenczel, a dolmány mellett megjelenő posztóujjasnak, a mándlinak német eredetű elnevezése. A dolmányt elsősorban jellegzetes felálló gallérja különbözteti meg a mándlitól, míg a mándli hajtókája két oldalt kigombolt. Mint a dolmányt, a mándlit is díszítheti zsinórozás és fémgomb. Szerepe teljesen a dolmányéval egyezik. Felöltve is viselik mellényre, de panyókán is, ugyancsak mellényre. A mándli tehát átveszi a dolmány díszítését és szerepét, a dolmány pedig mándliszerűvé, gallérossá, hajtókássá válik. Ezzel magyarázható, hogy a leírásokban keveredik a két elnevezés, vagy gyakran azonosul.

87 Ezt a ruhadarabot láthatjuk egy siroki palócokat ábrázoló képen, amely 1857-ben jelent meg a Napkeletben.

88 Posztóköpönyeget 1868-ban nem említenek. Több évtizedes szünet után, a Borovszky Samu által szerkesztett vármegyemonográfiában, 1909-ben találkozunk újra viseletleírással.

89 „Az egri népviselet, főleg a nőké, ha nem is olyan, mint volt régente, vagy csak a hetvenes években, különlegességével méltán vonja magára az idegen figyelmét. Első helyen illik megemlítenünk a nagy tiszteletet szerző fertálymesteri köpeny eget. Ujja nincs, nyaknál ezüst csattal erősítik meg s térden alul ér. Any aga fekete posztó, piros béléssel. A legényeknél a slingolt elejű, kézelős gyolcsing s térden alul a csizmaszárra hajló, sűrű ránczokba szedett, rojtos gyolcsgatya, a melynek korczából lefelé csüng ...a háromszögre hajtott sárga színű női fejrevaló kendő, a » lyányho járás« ajándékjele. ...a hetyke egri »czikra« ... még az első hó idején is, rövid, szűk volta miatt szinte be sem gombolható zöld, piros vagy fehér selyem illetőleg bársony ujjatlan lajbiban, s egy szál gatyában sétál vasárnap délután Eger főutcáján. ... a gyolcs ing alatt »unterczikk« vagy »jágering«, a gatya alatt pedig »ördögbőr« nadrág rejtőzik. ... öltözetére csak ritkán húz zsinórosfekete nadrágot és rokkot... hozzá fekete sifon vagy selyemkötőt ...fényes szárú vagy lagos sarkantyús csizmát... Selymes szőrme-kalapja ... mellől ...az élővirág vagy műbokréta sohasem marad el... "

9<) Ebben a leírásban újabb viseletdarabok jelennek meg, amelyekkel eddig még nem találkoztunk. Az unterczikk gyári készítésű, szövött ujjas szvetter, magasan, nyakig gombolódik, kicsi lehajtott gallérral. Nyáron a kabát-félét is helyettesíthette hűvösebb időben, télen az ing alá vették fel. Az ördögbőr fekete barchetből varrt nadrág, szintén alsóruhaként viselték. A rokk kabátforma, derékon alul érő ruhadarab. Anyaga finom posztó, de szövetből is készíthették. Elején vitézkötés és zsinórgomb díszítés. Nyakán és ujja végén bársonyszegés (reklinek is nevezték). 1854-ben még csak posztó vagy karton mellényt említenek, Stokker János 86 FRANTZ Alajos 1868. 232-233. 87 KRESZ Mária 1956. 51-51. 88 Siroki palócok. Napkelet 1857. Reguly Antal: Magyarországi jegyzetek, 1994. 163. illusztrációja. 89 BOROVSZKY Samu (szerk.) 1909. 204-208. 90 BOROVSZKY Samu (szerk.) 1909. 205-206. 320