Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Veres Gábor: Közösség és környezet. A környezet hatásai a Bél-medence népi társadalmára a XIX. század második felében

Név Lakhely Foglalkozás Zuskó István Balaton Csákányos Ersik Márton Balaton Csákányos Bakos József Balaton Furikos Ersik János Arló Furikos Pityi Ferenc Balaton Acs Jurgovics István Balaton Acs A felsorolt 26 bányamunkás közül 15 fő Balatonból (57,6%), 9 fő Nádasdról (34,6%) került ki. A gyár munkásainak származási helyéről a nyilvántartási napló szolgáltat adatokat. 1894-ig 520 főt foglalkoztattak, ebből 34 fő jött a történelmi Magyarország határain kívülről, 486 fő pedig az ország különböző megyéiből

25 az alábbi megoszlásban: 8. táblázat Sorrend Megye neve Hány fő érkezett? 1. Borsod 234 fő 2. Heves 73 fő 3. Gömör 68 fő 4. Zólyom 16 fő 5. Szepes 11 fő 6. Nógrád 6 fő 7. Zemplén 4 fő 8. Krassó-Szörény 5 fő 9. Abaúj 3fő 10. Liptó 3fő 11. Budapest 2 fő 12. Árva 1 fo13. Csanád lio 14. Hont lfő 15. Nyitra lfő 16. Udvarhely lfő 17. Egyéb 16 fő Borsod megye adta a Nádasdi Lemezgyár Magyarországról származó munkásainak 56,3% át, ebből 132 fő volt nádasdi (27%), 75 fő pedig balatoni illetőségű (15,4%). Heves megye 15%-kal részesedett, ebből 46 fő (9%) járt Bekölcéről dolgozni a gyárba. Bekölce és Balaton felnőtt férfi lakossága a XIX. század második felében 120-190 fő között ingadozott

26 Ez azt jelentette, hogy Balaton férfi lakosságának a 2/3-a, Bekölce férfi lakosságának pedig csaknem a fele vállalt hosszabb-rövidebb ideig munkát a Nádasdi Lemezgyárban a vizsgált korszakban. Az ipari környezet hatása a XIX században a Bél-medencében ennek a két településnek a lakóit érintette a legnagyobb mértékben. A mezőgazdasági munkákat nem hagyták el ugyan, de a népi kultúrában, műveltségben megjelentek olyan elemek, melyek a gyári munka, a gyári kolónián élők hatását mutatják. 25NEMCSIKPál 1981. 150-151. 26 Balaton a felső, Bekölce az alsó határérték környékén. 297