Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Veres Gábor: Közösség és környezet. A környezet hatásai a Bél-medence népi társadalmára a XIX. század második felében

2. kép. Kőkereszt Mikófalván a templom előtt. Veres Gábor felvétele, 2000. A kereszt felirata: Emlékül állították 1886. A mikófalvi hívek jóvoltából A felépült objektumok a szakrális tér részévé váltak, s kialakult az ezekhez kapcsolódó szabályrendszer. A kereszteket ünnepnapokon virágokkal díszítették, a környékét rendbehozták. Az út szélén álló kereszteket kalapemeléssel, keresztvetéssel köszöntötték. A vallási környezetnek a helyi társadalmak egésze szempontjából fontos része a temető, ahol a temetések alkalmával - a falvakat átszövő rokoni-ismerősi kapcsolatok miatt - a település lakosságának jelentős része megjelent. Itt is állnak olyan objektumok: keresztek, kápolnák, melyeket közösen gondoznak. A síremlékek felállítása és gondozása már a családok, rokonok feladata. Fontos - a vallási környezethez tartozó - elemet képez a családok, egyének lakhelye, illetve meghatározott része, ennek és a temetőknek a feltérképezésére most nem kerül sor, mert külön tanulmány részét fogja képezni. A vallási környezet elemeinek jelentős hányada a vizsgált korszakban keletkezett. A közösségek ezekhez való viszonya, a kapcsolódó szokásrendszer alig változott az eltelt egy-másfél évszázad során. A természeti környezet hatásai fordított arányban állnak a társadalom fejlettségével. Az ember alkotta, mesterséges környezetből elsőként egy olyan - rendszert alkotó - szegmenst vizsgáltunk meg a XIX. század végéről származó forrásokon keresztül, melynek hatása arányaiban csökken ugyan, de szerepe mindvégig központi maradt a medence településein is. A vallásosság és az ezzel összefüggő térszerkezet változásvizsgálatánál a későbbiekben a politikai környezettel való viszonyrendszert is figye293