Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Veres Gábor: Közösség és környezet. A környezet hatásai a Bél-medence népi társadalmára a XIX. század második felében

Veres Gábor KÖZÖSSÉG ÉS KÖRNYEZET A környezet hatásai a Bél-medence népi társadalmára a XIX. század második felében A Bél-medence mint földrajzi és néprajzi tájegység A Bél-medence a Bükk-hegység északnyugati előterében található, a Bélkő alatt. Északról Borsodnádasd, keletről Szilvásvárad, nyugatról Egercsehi irányából vízválasztó domborzat alkotja természetes határait. A medencéből a déli irányba folyó Eger-patak, a Mónosbélnél összeszűkülő völgyön lép ki Szarvaskő felé. A természet alkotta határok közt hat település fekszik: Bélapátfalva, Mónosbél, Mikófalva, Bükkszentmárton, Bekölce és Balaton. A Bél-medence név mellett az Egri-völgyfő, Eger patak forrásvidéke elnevezéssel is gyakran találkozhatunk földrajzi névként a szakirodalomban' A kulturális környezeti hatások vizsgálata előtt célszerű kitérni arra a kérdésre, vajon vizsgálható-e az említett térség egységes szempontrendszer szerint. A települések természeti környezetében a hasonlóságok jelentősebbek, mint a különbségek. Az éghajlati tényezők: a napsütéses órák száma, csapadékmennyiség, éves középhőmérséklet csaknem megegyező a medence területén. A domborzati viszonyok is hasonlóak, de a települések elhelyezkedése a tájban, a művelési ágak közötti eltérő arányokat eredményezett. A népi kultúra klasszikus - a polgárosodást megelőző - korszakának végén, 1866-ban, a települések határa a táblázatban szereplő módon oszlott meg a művelési ágak között:

2 1. táblázat A település neve A település határa (katasztrális holdban) Szántó Legelő Rét Erdő Szőlő Hasznavehetetlen Balaton 2292 899 561 176 611 12 32 Bekölce 2306 856 477 201 772 Bélapátfalva 6239 838 941 242 3790 23 404 Bükkszentmárton 1385 547 173 134 407 3 119 Mikófalva 1983 734 990 990 30 Mónosbél 2611 640 129 129 1527 122 1 BAKÓ Ferenc (szerk.) 1989. 87. 2 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme Buda 1865. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000.