Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

Mezőtárkányban az elnök és a gazda feladata volt a bika beszerzése. 1937-ben több kényszervágásra került sor, ezért az új bikák vásárlásához szükséges pénzt a legelőjogonként kivetett 7 pengőből próbálták fedezni."

5 1938 májusában 580 pengőért Zaránkon vettek bikát, amikor két ember számára 4,70 pengő bikavételi napidíjat, két ember részére pedig 4 pengő bikahajtási díjat fizettek ki. A III. számú legeltetési társulat évenként költött a bikaistálló tapasztására és meszelésére (pl. 1930-ban 20 kg, 1931-ben 30 kg meszet vásároltak)."

6 Noszvajon az 1920-as, '40-es években gyakran foglalkoztak a közgyűléseken, választmányi üléseken az apaállatok költségével. 1927-ben bikavételi költség címén 3 pengő 50 fillért vetettek ki az egy éven felüli szarvasmarhákra. Az új bikák vásárlásával az elnököt és a pénztárost, fajtiszta mangalica kan vásárlásával az elnököt és egy vezetőségi tagot bíztak meg. 1933-ban az új bika beszerzésénél fontos szempont, hogy „... ha lehet olyan helyről vegyék, ahol hegyes vidéki legelő van, mert a noszvaji legelőn való járást síkvidéki bika nem bírja, annak lábai hamar elromlanak, s a sűrű apaállat cserélés a gazdaság kárára lenne".

U1 Noszvajon 1931-ben a két bika mellett három kant tartottak."

8 1937 tavaszán az elnök a közgyűlésen adott számot a tenyészállatok cseréjéről. A kimustrált bikát 300 pengőért adták el Mezőkeresztes községnek, a kan tavasszal kerül eladásra. Nagytályán vásároltak egy 18 hónapos bikát 450 pengőért és vettek egy 10 hónapos kant Noszvajon 80 pengőért. Nagyvisnyón 1932-ben a közgyűlés úgy döntött, hogy a Piktor nevű bikát pünkösd szombatján levágatja és kilogrammonként 50 fillérért kiméreti. Minden állattartó gazda köteles megvenni a rá eső részt."

9

1931-ben két bikája és két kanja volt a társulatnak.

120 Bélapátfalván 1932-ben 4 bikát és 2 kant tartottak.

121 Itt szinte minden évben aktuális volt egy-egy bika cseréje. 1937-ben egy egri mészárosnak adták el a „használhatatlan" bikát 550 pengőért és 490 pengőért vettek egy újat. A Szultán nevű bikát 1938-ban 800 pengő értékben biztosították. 1941-ben a vármegyétől kaptak egy bikát, így a Szilaj nevűt eladják. 1946-ban a hatalmas mértékű infláció miatt az eltört lábú bikát cementért adták el a helyi cementgyárnak (6,5 kg hús = 1 mázsa cement). Mivel új bikát csak terményért vásárolhattak, ezért eladtak 68 űrméter fát, amiért űrméterenként 25 kg árpát és 25 kg kukoricát kaptak.

122 Felsőtárkányban a bikákat a csordások, a kanokat a kondás, a kecskebakokat a kecskepásztor takarmányozta és gondozta. A bikák helye a bikaistállóban az ajtóval szemközti falhoz állított jászoly mellett volt. A bejárattól balra lévő sarokban volt a szénatartó, az ajtó és a szénatartó között a bikák és a kanok zárható abrakos ládája, amiben a közbirtokossági elnök vagy a pusztabíró által kimért napi abraktakarmányt tartották. A közbirtokosságnak rétje is volt az Ostoros oldalban, a Vigyorgó oldalban és a Fenek part kővágó oldalban. Ezeket az 1930-as évek végéig közösen kaszálták és gyűjtötték össze a gazdák a szénát számos állatonként egynapi munkával, amit a két mezőbíró szervezett. A takarmány 115 HMLIX-216/1.29. 116 HML IX-217/l/b. 117 HMLV-263/1. 103. 118 HML IV-414/17. 119 HMLV-276/b/l. 120 HML IV-414/17. 121 HML IV-414/17. 122 HML V-210/a/15. 64., 73., 127., 214-215. 263