Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

gelőn, azok csupán az egész évi járandóság 1/4-ét kötelesek megfizetni. 1941-ben - mivel a faluból senki sem jelentkezett - Bélapátfalváról fogadtak kondást, akinek egy véka búzát és egy pengőt fizettek egy szám sertés után. A közbirtokosság biztosított számára egy szoba-konyhás lakást, egy kocsi tüzelőt, sertései és egy tehén részére ingyenes legelőt és a költözködéshez két fuvart.

98 Bélapátfalván a kondás 1934-ben kevesellte a fizetését. Ekkor 90 vékáról 100-ra emelték fel a termény járandóságát, s ezt kapta 1947-ben is. Emellett 1936-ban számonként fél-egy liter babot, egy szakajtó krumplit, 2-5 szekér vagy 4 m

3 tűzifát kapott. Pénzbeli illetménye 1934-ben emelkedett 40 pengőről 60-ra, de az inflációnak megfelelően 1943-ban 250, 1945-ben pedig már 8000 pengő. 1947-ben 160 forintot kap és ekkor a szolgálatot április l-jén kezdi." Noszvajon a kondás egy számos sertés után fél véka tiszta búzát, két szám esetén fél véka búzát és fél véka rozsot kapott a '20-as, '30-as években. Az 1940-es években 18-20 liter búza illette számonként. Emellett vacsorát és 5 kg-os kenyeret, valamint talp kopást, talpalót (80 fillér-1 pengő 50 fillér) kapott, ami 1946-ban 4 forint. 1927-ben a csürhesnek 16 pengő ruhakoptatási díjat is fizettek.

100 Nagyvisnyón egy összegben állapították meg a kondás bérét. Pásztor Jánost 1932. április 24-től 1933. április 24-ig fogadták fel és az évi fizetése: 20 köböl tiszta búza, 4 köböl zab, 5 véka bab, 4 méter fa és 80 pengő készpénz. Kimondták, hogy minden tétel negyedévenkénti részletben előre fizetendő ki részére.

101 Mezőtárkányban 1894-ben 20 köböl élet (fele búza, fele árpa), 29 forint készpénz, 2 sertéstől egy kenyér és egy nagy sertéstől 5 krajcár a kondás bére. Malaconként 4 itze élet (fele búza, fele árpa), 4 darabtól egy kenyér, darabjától 4 krajcár és összességében 2 legelőilletőség jár a kondásnak. A disznónyájat újévtől újévig tartozik őrizni és minden kárért felelős.

102 A közbirtokosság pásztorai rendszerint helybeli lakosok voltak, akik - ha megfelelően végezték a munkájukat - több éven keresztül szolgáltak. Előfordult, hogy a szomszédos vagy közeli településről fogadtak pásztort, pl. Felsőtárkányban 1941-ben Bélapátfalváról fogadtak, Nagyvisnyón szilvásváradi lakost alkalmaztak kondásként, aki azelőtt Csokván volt pásztor. Az idegenből érkezett pásztoroknak a közbirtokosság cselédlakást biztosított (Bélapátfalva, Nagyvisnyó, Felsőtárkány). Szilvásváradon 1931-ben a telkes birtokosság vagyona között gulyás-, tehenész- és kondásházat is említenek. Ostoroson a pásztor pinceházban (barlanglakás) lakik.

103 Nagyvisnyón 1933ban 900 pengőért vásároltak cselédházat.

104 A pásztorok mellett a közbirtokosságok mezőőröket, kerülőket is fogadtak a falu határának őrizetére, a mezőgazdasági területek kárainak az elhárítására. Felsőtárkányban a határkerülők vagy mezőőrök bérét negyedtelkenként (8 kat. hold) adják össze a gazdák. Ez 1922-ben egy véka búza és egy korona volt.

105 98 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 150. 99 HML V-210/a/15. 51., 146., 179., 196., 231. 100HMLV-263/1. 101 HMLV-276/b/l. 102 HMLV-258/2. 15. 103 HMLIV-414/17. 104 HMLV-276/b/l. 105 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 150. 260