Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

A Heves megyei legeltetési társulatok és paraszti társaságok megszűnésének körülményei részleteiben nem ismertek. A közbirtokossági jegyzőkönyvekben az utolsó bejegyzések változóak: Mezőtárkány II. számú legeltetési társulat - 1948. május 23., Mezőtárkány III. számú legeltetési társulat pénztári feljegyzése 1949 elején, Noszvaj - 1949. január 30., Bélapátfalva - 1950. január 15.

79 A 146 800/1948-as és a 147 000/1948-as számú FM rendeletek alapján Heves megye 26 településén alkottak legelőrendtartást a földműves-szövetkezetek. Ezek sokszorosított nyomtatványok, amelyekben a település neve és a földműves-szövetkezet részére juttatott legelő területe szerepel helyi kitöltés alapján. A legelőrendtartásokat 1948. július 3. 1949. június 14. között fogadták el a földműves-szövetkezetek közgyűlésén, amelyet a közgyűlés elnöke és a szövetkezet igazgatója mellett két tag hitelesített.

80 Bélapátfalváról rendelkezünk olyan adattal, miszerint az 1949. január 3-án megtartott választmányi ülésen arról határoztak, hogy a két kant átadják a földműves-szövetkezetnek.

81 A községi tanácsok megalakulása után a 16 028/1950. FM számú rendelet értelmében Heves megye településein is megalakultak a helyi tanácsok mellett működő legeltetési bizottságok, amelyek szervezték az állattartók jószágainak a legeltetését. Ezek a bizottságok a termelőszövetkezetek megalakulásáig működtek.

82 Közbirtokossági alkalmazottak A közbirtokosságok rendszeres évi feladata volt az állattartáshoz nélkülözhetetlen pásztorok és a falu határára felügyelő kerülők, illetve egyéb alkalmazottak felfogadása. A cselédek, a gazdasági cselédek megválasztására az előző év decemberében vagy az adott év elején került sor. A pásztorokat és kerülőket a közgyűlés, illetve a választmány fogadta fel. Noszvajon az 1934. december 29-én megtartott választmányi ülésen az elnök a társulat alapszabályának 38. §-ára hivatkozva közli, hogy a tagság kérése ellenére a gazdasági cselédeket nem a közgyűlésnek kell megválasztania, hanem „úgy mint tavaly is volt, a választmány által való felfogadásukat mondják ki egyhangú határozattal" .

%ъ Felsőtárkányban állandó alkalmazott volt a tehéncsordás, borjúcsordás, kondás, alsó járási határkerülő, felső járási határkerülő, erdőkerülő, hegypásztor vagy szőlőpásztor. 1922-ben gulyást, 1924-ben szálló pásztort (csikós), 1923-ban és 1925-ben két éjjeliőrt, 1924-ben két kisbírót is felfogadtak. Azok a birtokossági tagok, akiknek az ún. Tag dűlőben volt földjük, külön tagos kerülőt is választottak. Az emlékezet szerint kecskepásztor is volt a faluban.

84 Bélapátfalván 1936. január 7-én a választmány, 1936. december 8-án pedig a közgyűlés választotta meg újból csordásnak idős Ambrúzs csontos Józsefet, kondásnak. Janovics Jánost, mezőőrnek Bársony gázsi Gusztávot. Az előző gulyás (Dorkó fülöp János) helyett ifjú Ambrúzs csontos Józsefet választották.

85 1947-ben külön borjúpásztort is alkalmaztak. 79 HMLIX-216/1; IX-217/l/b; V-263/1; V-210/a/15. 80 HML IV-417/17. 81 HMLV-210/a/15. 265. 82 A legeltetési bizottságok működésének vizsgálata nem célja a tanulmánynak. 83 HML V-263/1. 84 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 149. 85 HML V-210/a/15. 41-42, 51. 257