Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kozári József: Adalékok a XIX. század második feléből a Mátra-alja mezőgazdaságának történetéhez

Mint azt táblázatunk szemléletesen mutatja, a művelés alá vett területek 17 év alatt 2005 holddal nőttek. Ez százalékban kifejezve meglehetősen csekély, abszolút számokban azonban igen tekintélyes növekedés. Különösen a szántógazdálkodás térhódításának lehetünk tanúi, mely még a táblázatban közölt adatoknál is nagyobb lehetett, hiszen 1865-ben ide sorolták a kerteket, amiket 1882-ben már külön művelési ágként vettek számba. Csökkent a rétek, a legelők, az erdők és a nádasok területe, nőtt viszont a szőlőké, amelynek komoly befolyása kellett legyen a jövedelem alakulására. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az 1865-ös adatok bemondás utáni becslésen, míg az 1882-esek részletes felmérésen alapultak, ami valamilyen mértékben szintén hozzájárulhat az adatok közötti eltéréshez. A jövedelem alakulása ugyanebben az időszakban a következő képet mutatta Év Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Nádas Erdő Összesen 1Kb átlagjövedelme Év Forintban 1865 293414 0 71876 26374 86307 562 147953 662857 3,47 1882 554569 14299 73202 46678 101980 579 205919 997226 5,46 Növekedés illetve csökkenés Kh 261155 14299 1326 20304 15673 17 57966 334369 1,99 % 89 100 2 77 18 3 39 50 57 Adataink azt igazolják, hogy a részletes felmérés eredményeképpen sokkal reálisabb kép alakulhat ki a jövedelmekről. Mint látható, valamennyi művelési ág jövedelme magasabb, függetlenül attól, hogy területe nőtt, vagy csökkent a vizsgált időszakban. Ennek fényében az 1865-ös jövedelembecslés eléggé elnagyoltnak tűnik, de ez semmiképpen nem jelentett hátrányt a vidék lakosságának, hiszen a kataszteri tisztajövedelem az adózás alapjául szolgált. Az 1882-es részletes felmérés eredményinek pontosságát jól reprezentálja, hogy az általa megállapított értékek a mai napig használatosak. Hogy mit jelentett ez a jövedelem a Mátra-alja lakosságának az még részletes elemzésre vár. De az biztos, hogy a döntően 10 katasztrális hold szántóföldön gazdálkodó többségnek évi 55 forint körüli tisztajövedelmet biztosított. Ennyibe került egy gyalogostiszti atilla az újonnan felállított magyar honvédség tisztje számára. Huszártiszti mente már nem tellett volna ki belőle. Igaz, a tiszti pálya nem a volt negyedtelkes jobbágyok leszármazottait várta, hiszen ez az összeg két „hitványabb" ló megvásárlására is elég volt a ceglédi vásáron, de egy magyartarka jól tejelő tehén mellett még 30 kiló szalonna is kitelt volna belőle. Összegzésképpen elmondható, hogy a kataszteri iratok adataiból egy döntően szántógazdálkodással foglalkozó táj képe bontakozik ki előttünk a Mátra hegység lábainál, ahol a hegyre felfutó lejtőkön a szőlőművelés is jelentős szerepet játszott. A táj jó közlekedési viszonyai megfelelő értékesítési lehetőséget teremtettek a gazdáknak, minek következtében az itt egy holdon előállítható tisztajövedelem meghaladta a Heves megyei átlagot, de maga mögé utasította e téren Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-PilisSolt-Kiskun és Esztergom megyéket is. 235