Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kozári József: Adalékok a XIX. század második feléből a Mátra-alja mezőgazdaságának történetéhez

Az I. osztályozási vidék községei a korabeli névhasználattal Adács, Atkár, Csány, Detk, Encs, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspüspöki, Hatvan, Hort, Karácsond, Ludas, Nagyfüged, Tass, Vámosgyörk, Visznek és Zsadány voltak, a másodiké pedig Apc, Domoszló, Ecséd, Fajzat, Fancsal, Felső-Nána, Gyöngyös, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Halmaj, Hasznos, Kisréde, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Saár, Sólymos, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Szűcsi, Tarr, Ugra, Visonta, Veresmart.

18 A szántó művelési ágban mindkét osztályozási vidéken 8-8 minőségi fokozatot állítottak föl. Sajnos a II. osztályozási vidék iratanyaga hiányos, így ott a második, harmadik, és hatodik osztályba sorolt szántók leírása nem ismeretes. Az I. osztályozási vidék I. osztályú szántóinak talaja sárga agyagra települt, közepesen kötött, gazdag televényű, kevés homokkal kevert 2-3 láb mélységű fekete agyag. Fekvésük „emelkedett, vagy kedvezően szelíd lejtésű róna, " mely minden időben jól megművelhető, s megmunkálására csak a „ túlságosan nedves időjárás van befolyással. " Nedvtartóssága közepes, „sem eső el nem áztatja, vagy iszapolja, sem szárazság által nem szenved. " Termőereje „igen jó, benne minden gazdasági növény igen díszlik, termései biztosak, de a Mátra közelében feküdvén annak zordonabb szelei által némelykor kártékonyán befolyásoltatnak. " A három nyomásos rendszerben művelt földeken első évben kukoricát, másodikban búzát, harmadikban pedig árpát termesztettek. Az első évben a föld felét ugaron hagyták, azaz pihentették. Minden katasztrális holdra hatévenként 270 mázsa trágyát szórtak. Ezen földek értékét növeli a vasút, és a jó karban lévő állami kőutak közelsége, mely megkönnyítette az értékesítést, valamint az is, hogy az I. osztályú szántók a települések közvetlen közelében feküdtek, s így a termények beszállítása sem okozott nagyobb nehézséget. A betakarítható átlagtermés holdanként 13 pozsonyi mérő búza, 16 pozsonyi mérő árpa, és 14 pozsonyi mérő kukorica. Bár Hatvan közelében néhány első osztályba sorolt szántó talaja gyengébb volt, - s így termése sem érte el a fentebb közölt mennyiséget, - a vasútvonal közvetlen közelsége olyan jó értékesítési lehetőséget teremtett, hogy a biztosok indokoltnak látták ezeket a földeket is első osztályba sorolni.

19 A II. osztályozási vidék I. osztályú szántói hasonló képet mutattak az előzőekhez. A különbség mindössze annyi, hogy a közepesnél erősebben kötött fekete agyag talajából hiányzik a homok, s „emelkedett, vagy kedvezően szelíd lejtésű sík" vidékek mellett lapos területeken is megtalálhatóak voltak. Termőerejük szintén nagyon jó, termésük „rendes időjárás" mellett igen jó és biztos. Ez azt jelentette, hogy a háromnyomásos rendszerben 12 pozsonyi mérő búza, 16 pozsonyi érő árpa, és 13 mérő kukorica volt róluk betakarítható. Mint a becslőbiztosok megállapították: „ezen osztályozási vidéken ezen talajok a legjobbak, s legsúlyosabb búzát teremnek, továbbá sem az elázás és eliszapolásnak sem pedig szárazságnak nincsenek kitéve: - továbbá a gyöngyösi piachoz, hol termésük mindenkor elértékesíthető, közel feküsznek - továbbá vasúti állomásokkal és jó országutakkal lévén ellátva, értékesítésük könnyű, egyedüli hátrányuk a zord szelek gyakori látogatása. "

20 18 A Budapesti Kataszteri Kerület összes becslőjárásainak osztályozási vidékenkénti előleges tisztajövedelmi fokozatai, és sommás osztálykivonatainak összeállítása Budapest 1883. 19 Minőségi osztályok és tisztajövedelmi fokozatok felállítása iránti javaslat, Budapesti Kataszteri Kerület Gyöngyösi Becslőjárás (továbbiakban MBKGY) I. osztályozási vidék szántó I. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11 20 MBKGY II. osztályozási vidék szántó I. GyKBA HMF 293444/891 III. 26/11 224