Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kozári József: Adalékok a XIX. század második feléből a Mátra-alja mezőgazdaságának történetéhez

A fentebb közölt átlagos napszámbérektől jelentősen eltérnek a gyöngyösiek, ahol a férfinapszám tavasszal 2 forint, nyáron 1,60, ősszel pedig 1 forint volt. Egy igás marha egynapi munkája szántási munkáknál átlagosan 1 forint. Aratásnál a terményhányad a tizedik rész, csakúgy, mint cséplésnél. A föld termőképességét a járás területén „mesterséges készülékekkel" is igyekeznek fenntartani. Ezen a Zagyva folyó szabályozását érti forrásunk. A Zagyvának „ azelőtt kellő lefolyása nem lévén, gyakori kiáradásai által a rétekben és szántó földekben igen sok károkat okozott. Ezen szabályozás az egyes községek és földbirtokosok által közös erővel hajtatott végre, és tarttatik jelenleg is fenn."" A közlekedési viszonyok „jó karban állónak" mondhatóak. Két vasúti fővonal és egy szárnyvonal is található a járásban. A nyugati peremen, észak-déli irányban Hatvant, Apcot, Szurdokpüspökit, Szentjakabot, Pásztót, Hasznost és Tart érintve a Budapest-Losonc fővonal húzódik, Hatvanban, Apcon, és Pásztón személy és teherpályaudvarral, Szurdokpüspökin pedig csak személypályaudvarral. A déli szegélyen kelet-nyugati irányban a Budapest-Miskolc fővonal biztosít jó közlekedési lehetőséget. A Hatvan, Hort, Atkár, Vámosgyörk, Adács, Karácsond, Ludas, és Detk határait érintő vasútvonalon Hatvanban, Vámosgyörkön és Ludason személy és teherpályaudvar, míg Horton és Karácsondon személypályaudvar található. A Gyöngyösi szárnyvonal, mint a neve is mutatja, Gyöngyös várost kapcsolja a Budapest-Miskolc fővonalhoz. Bár több község határát érinti, mindössze két pályaudvar található a vonalon, mégpedig a két végpontnál, Gyöngyösön és Vámosgyörkön, amelyek személy és teherforgalmat egyaránt bonyolítanak. A vasutak mellett az országutak is „jó karban" vannak. A legjobb állapotban lévők a Budapestet Kassával összekötő országút vidékünket átszelő szakasza, a Gyöngyösről Losoncra, valamint a Gyöngyösről Jászberénybe vezető út, melyek köves utak, s így a közlekedést nagymértékben előmozdítják. Az elősoroltakon kívül kövezett út köti a főútvonalakhoz Gyöngyöstarjánt, Nagyrédét, Szűcsit, Abasárt, Detket, Ludast és Nagyfügedet. A Csányt az országos úthálózatba bekötő köves út forrásunk keletkezésének idején volt épülőben. A jó közlekedés természetesen kedvezően alakította az értékesítési lehetőségeket, s a termelőknek távolabbi piacok elérését is lehetővé tette. A Mátraalján Gyöngyös, Hatvan, Pásztó és Apc piacai kínáltak lehetőséget az értékesítésre. Ezek közül a legjelentősebb a gyöngyösi volt, mely „a kis- és nagykereskedésnek - mint egyszersmind a föld termékeknek is legélénkebb rakhelye " volt. A hatvani piac főképpen marhavásárairól volt ismert, míg a pásztói, marhavásárairól és gabonapiacáról egyaránt híres volt. Az apci piac nem mutatkozott számottevőnek, s így nagyobb jelentőséggel nem bírt. Gyöngyösön évente 4 országos és 104 hetivásárt tartottak. Hatvanban 6 országos és 52 hetivásár, Pásztón 4 országos és 52 heti, Apcon pedig 3 országos vásár követte egymást évente. Legnagyobb mennyiségben búza, rozs, árpa és kukorica cserélt itt gazdát, de - bár kisebb mennyiségben - kétszeres, borsó, bab, lencse, köles és pohánka, azaz hajdina is eladásra került. Ez utóbbi termények a helybéli lakosság ellátását szolgálták, ezért nem kerültek nagyobb mennyiségben a piacra. Jelentős mennyiséggel képviseltette viszont magát a bor, mely a vidék északi területeinek fő kereseti forrását jelentette. Nem elhanyagolható hatást gyakorolhatnak egy táj gazdasági életére a posta, és távíróállomások. Vidékünkön. Gyöngyös, Hatvan, Pásztó, Apc, Karácsond, Ludas, és Vámosgyörk rendelkezett postahivatallal, míg Gyöngyösön, Hatvanban, Apcon, Ludason 13 U. O. 22-23. p. 220