Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

Az ároknak és falnak ma már nyoma sincs a felszínen, a fal vonalát az ásatás utáni tereprendezéskor kőből kirakott vonallal jelölték meg. Pétervására-rk. templom (29. kép) Pétervására község déli felében emelkedik a környék fölé magasodó domb szélén a már messziről jól látható kéttornyú templom. A korai romantikus építészet emléke, 1817ben épült gót stílusban. Az ennek helyén állt előző templom legkorábbi említését 1696ből ismerjük, de középkori eredetű volt, mert az 1811. évi canonica visitatio szerint egy része gótikus stílusban épült.

96 A templom körüli falat 1811-ben említik, de a lőrésekre nem térnek ki. 1854-ben a „régi fal" lőréseit is említik, a helyi hagyomány szerint ide menekült a lakosság a törökök portyázásai elől. A leírás szerint a fal már veszített magasságából, mert a „szokott rovátkoknak" (talán pártázatra célzott az író) nyomai már eltűntek. Első építését az ágyú ismerete előtti korban gyanították, mivel a fal vastagsága oly csekély.

97 A lőréseket Gerecze Péter™ majd Pásztor József is említi,

99 de Voit Pál fent idézett munkájában nem foglalkozott velük. A fal és a lőrések építésére nincs közelebbi adatunk. 1971-ben a templom körüli tereprendezésnél embercsontok kerültek elő, ezt követően 1972-ben Nagy Árpád, majd Fodor László a körítőfalon kívül a déli és keleti oldalon az újonnan kialakított kocsiút helyén összesen 68 sírt tárt fel, a mellékletek szerint a XI-XVIII. század közötti időből. A körítőfallal kapcsolatban kutatás nem történt, de Nagy Árpád néhány megfigyelést említ az ásatási naplóban. Eszerint a körítőfal tekintélyes szakaszában Árpád-kori falazatot őrzött meg. A temető használata a fal építése előtti időkben kezdődött el, a korábbi templom tájolása jelentősen eltért a mostani templom fekvésétől. A déli falon lévő Nepomuki Szent János szobra körüli rész fényképével kapcsolatban Nagy Árpád megjegyzi, hogy ott befalazott Árpád-kori kapunyílás nyoma van.

100 Az ásatás fennmaradt dokumentációja hiányos, a rajzok jelenleg ismeretlen helyen kallódnak, ezért a fenti megállapításokat egyelőre fenntartással fogadjuk. A templom északkeleti főbejáratával szemben újkori vasrácsos kapu szakítja meg a falat, alatta, a külső oldalon újkori kereszt áll magas talapzaton, körülötte lépcső, illetve beton járószint. A falat az előzőhöz hasonló vasrácsos kapu szakítja meg az északnyugati sarokban is. Ezeken kívül még két kiskaput találunk, egyet a nyugati, egyet a déli oldalon, mindkettőt a templom egy-egy oldalbejáratával szemben. E két kiskaput gótikus kokerettel képezték ki, mindkettő a XIX. század eleji templommal egyidős lehet. A mai négy kapu tehát újkori, a fal eredeti kapuját nem ismerjük. A körítőfal vastagsága átlag 50 cm, néhol 56, illetve csak 47 cm. Magassága a belső oldalon 2-2,25 m között váltakozik, külső magassága pedig 1,90-2,40 m között. A fal melletti talaj szintje kívül-belül nagyjából azonos, sőt több esetben kívül valamivel magasabb. Ez arra mutat, hogy a fal mindkét oldalán jelentős feltöltéssel kell számolnunk, az eredeti járószintet nem ismerjük. 96 VOIT Pál in: Heves megye műemlékei 3. 504-506. 97 Parádi séták X. 1854 98 GERECZE Péter 1906. 374. 99 PÁSZTOR József 1912-1913. 16. 100 NAGY Árpád 1973. Nagy Árpád és Fodor László ásatási naplója: MNM Adattár 1/24/1973; DIM RA 373. 21