Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

B. Papp Györgyi: Eger a honfoglalás ezredéves jubileumán – a helyi sajtó tükrében

A pavilonok A Heves megyeiek, köztük sok egri kiállító nem vallott szégyent, erről tanúskodik, hogy a vendégkönyv nyolc vaskos kötetből állt.

58 Kiállítási pavilonjukban felsorakoztattak olyan, a megye és Eger város történetét reprezentatívan megjelenítő tárgyak, mint Dobó István síremléke, a Líceum könyvtárából egy 1305-ből való kéziratos breviárium, a csillagvizsgálóból a Sisson-Dallon-féle távcső, a tiszabői gótikus harang, I. Lipót arcképével ellátott elefántcsont lőportartó, a székesegyház Stradivari hegedűje és még sok más érdekesség. A pavilon bejárata is igazi szenzáció volt. Erre az alkalomra elmozdították eredeti helyéről a megyeháza remekmívű Fazola-kapuját és itt állították fel, a látogatók legnagyobb örömére.

59 A kiállítás mintegy 290 épülete között tagadhatatlanul egyik legsikeresebb, a legnépszerűbb Mauthner Ödön budapesti nagykereskedő pavilonja volt. „Ez olyan eredeti, a minőt még semmiféle világkiállításon még nem láttunk. Látni kell azt a sajátságos, vadregényes külsejű épületet mely vakolat helyett egész összességében jakéreggel van borítva... vajmi nehéz bejutni a pavillonba. Benn a pavillonban látjuk...a magvak kristályüvegbe rendezve a minden konyhakerti és virágmag-fajta mellett ragyogó színekben festett természetű ábráját, majd üvegszekrényekbe helyezett frappáns hűségű természetes nagyságú termények modelljei. '

,6

° A magyarországi nemzetiségek életét, kultúráját bemutatandó felépítettek egy falut is. Erről az érdekes épületegyüttesről a fővárosi lapokban a következő vers jelent: „Nemzetiség Tót, rác után Van itt elég Van itt román, A kedves magyar honban, Németség és oroszság, De e helyen Oh higyj nekem, Jó idegen, Jó idegen, Mind láthatod egy halomban. Ez mégis Magyarország. "

6I Az egri lakodalmas körüli bonyodalmak Nagyon korán megkezdődött az egriek felkészülése a budapesti kiállításra, hogy bemutassák programjukat a millenniumi nemzetiségi faluban. Az elképzelések között szerepelt, hogy bemutatják „egész eredetiségében az egri népviseletet, mely viselet Magyarország különböző' tájéki népei között unikum számba megy. Egy parasztlakodalom előadását tervezi a polgármester. Ez ügyben értekezett dr. Kállay Zoltán főispánnal, aki szintén támogatta az elgondolást. Grónay Sándor polgármester szerint kb. 60 főből állna a lakodalmas menet, beleértve a cigányokat is, akiket szintén Egerből vinnének fel Budapestre. Az egész elgondolásnak csak egy valami állja útját, a pénz. Mivel 60 fős kompánia 3 napos pesti tartózkodását a város kasszájából kellene fizetni - ami mindig üres. "

62 Hosszú folyamat indult meg ezzel, bár a fővárosi szervezők felhívására indult meg a helyi összefogás, mégis érezhetően nagy bizonytalanság volt a munka, helyi és központi koordinálásában. Szinte percről percre változott a helyzet a tekintetben, hogy megtartják, 58 Heves Megyei Hírlap 1996. május 1. 59 SZEDERKÉNYI Nándor (szerk.) 1893. 60 Egri Újság 1896. május 12. 61 GLATZ Ferenc (szerk.) 1988. 179. 62 Egri Híradó 1895. december 31. 206