Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Bodó László: Adatok Kenzić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez II.
zetői. Az értekezlet egyetlen tárgya a megyei és a városi polgári közigazgatás megszervezése volt. (A katonai közigazgatási rendszer egyidejű megszüntetésével.) A kolozsvári értekezlet résztvevői átmentek Désre, ahol Szolnok-Doboka vármegye polgári közigazgatásának ügyét vitatták meg. Désről Besztercére vitt a résztvevők útja. Erről az értekezletről így tájékoztat gróf Bethlen Béla: „... az értekezleten a magyarság vezetőin kívül részt vett néhány román értelmiségi és a szászság reprezentánsai, valamint Henkey (Honig) tábornok, a katonai közigazgatás ottani parancsnoka, aki erdélyi szász származású volt. Az értekezlet alatt Teleki úgy a szászok, mint a románok reprezentánsaival még külön-külön négyszemközt is hosszasan tárgyalt. Egyik román vezetőnek nyíltan is feltette a kérdést, hogy a főispáni székben kit néznének szívesebben: Henkey (Honig) tábornokot (ki a katonai közigazgatás ideje alatt a szászok körében már előkészítette a maga számára ezt a posztot) vagy pedig engemet? A megkérdezett határozottan mellettem foglalt állást, dacára annak, hogy engem csak egészen felületesen ismert addig, inkább csak hírből ismerte tevékenységemet. Későbben aztán, miután közelebbről jobban megismertük egymást, és miután igen kellemes kapcsolat alakult ki közöttünk, ő maga mondta el nekem ezt a kis epizódot... " 3? Az idézethez néhány pontosítás hozzákívánkozik! Henkey-Hőnig Vilmos csak édesanyja, Schuszter Mária Alojzia révén volt erdélyi szász származású, aki Besztercén született 1859-ben. Édesapja Honig Antal Lajos 38 szülőhelye Nagyiévárd volt. Fia is Magyarországon született, Nádasdladányban (1879-ben), amely Fejér megyében van, Székesfehérvártól délnyugatra, a Sió-csatorna partján. Schuszter Mária Alojziát Honig Antal Lajos nagyszebeni katonáskodása idején ismerte meg és vette feleségül, de nem Besztercén. Honig nagyapa ugyanis megszöktette Schuszter nagymamát, mert annak szülei hallani sem akartak a házasságról. Az esküvő Ősiben történt meg, amely település Nádasdladánytól nyugatra található. Katalin asszony nagyszülei ezért igen ritkán látogattak el Besztercére, mert ott nem voltak „kívánatos személyek". Ugyancsak Katalin asszony közlése szerint édesapja főispáni kinevezésének Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter volt a legnagyobb ellenzője, mert - mondván - az haragudott a katonákra. Tudni véli azt is, hogy Észak-Erdély román reprezentánsa, akit Teleki Pál miniszterelnök megkérdezett, azon oknál fogva is Bethlen Béla gróf főispáni kinevezését „pártolta", mert családjáról igen jó véleménye volt, amely véleményt a román értelmiség zöme és a román ajkú lakosság is osztott. (Gróf Bethlen Pál - 1871-1935 - 1892-1905-ig, gróf Bethlen Balázs - 1864-1946 - pedig 1915—1917-ig töltötték be Beszterce-Naszód főispáni tisztét.) Voltak-e Henkey-Hőnig Vilmos nyugalmazott tábornoknak főispáni ambíciói vagy sem? Erre vonatkozó forrásokat nem találtam. Viszont okát sem találtam annak, hogy kétségbe vonható lenne gróf Bethlen Béla ezzel kapcsolatos állítása! Az viszont tény, hogy Bethlen Béla gróf nemigen szimpatizált az erdélyi szászokkal, pontosabban azok szélsőjobboldali politikai orientációjával. Az is tény, hogy Henkey-Hőnig tábornok nem volt közvetlenül erdélyi szász származású! 37 Uo. 30-31. 38 A „pontosításhoz" Henkey-Hőnig Katalin asszony szolgáltatta az adatokat. BODÓ László 1999. 310. oldalán látható „Származási táblázaton a Honig családnév gh-végződése feltehetően elírás, mert egyetlen hivatalos iraton sem lehet ezzel a névalakkal találkozni! A „Származási táblázat" Henkey-Hőnig Katalin asszony birtokában van. - Ósi Honig Antal Lajos és Schuszter Mária Alojzia házasságkötésekor már járási székhely volt. Beszterce - a mai romániai Bistrita - a hasonnevű folyó felső folyásánál fekszik. 175
