Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Horváth László: „Szabadalmas Gyöngyös várossa szabadságának eredetéről” Ismeretlen verses krónika Gyöngyös történetéről és politikai küzdelmeiről

Horváth László „SZABADALMAS GYÖNGYÖS VÁROSSÁ SZABADSÁGÁNAK EREDETÉRŐL" Ismeretlen verses krónika Gyöngyös történetéről és politikai küzdelmeiről A Millenniumi 2000. év mindenképpen emlékezetes marad a gyöngyösi irodalomtörténetben. Az ezredforduló jubileumi lehetőségeit kihasználva két olyan jelentős és régóta várt vállalkozás is napvilágot lát, mint a Fülöp Lajos által megírt Kis gyöngyösi irodalomtörténet monográfia

1

, valamint a Mátra gyöngye válogatás Lisztóczky László értő és gondos összeállításában. Ez utóbbi a Gyöngyösről szóló irodalmi emlékeket, emlékezéseket gyűjtötte egy csokorba, hasonlóan az összeállító Lisztóczky László korábbi egri kötetéhez.

2 Csak míg a megyeszékhelyet bemutató kötet kizárólag lírai szemelvényeket, verseket vonultat föl, a gyöngyösi összeállítás az igen gazdag prózai emlékekből is válogat. Közli többek között Evlija Cselebi, Bél Mátyás vagy Vályi András Gyöngyösről írt sorait. Ezen hézagpótló munkák irányították rá a figyelmet a publikálatlan irodalmi gyöngyszemekre, városismertetésre, forrásokra. A Mátra Múzeum gyűjteményébe ismeretlen helyről bekerült egy a város történetét taglaló versezet, mely feltalálásakor XVIII. század eleinek találtatott.

3 Az anonymnak tartott szerző publikálatlan verses városi krónikája a városi privilégiumok megszerzésétől nagyjából a Rákóczi szabadságharcig kísérte nyomon kronologikus sorrendben a település históriáját. A pontos értesültsége, verselése, politikai kérdésekben vallott nézetei, tájékozottsága (például Werbőczy Tripartitumában) mindenképp iskolázott embert sejtetett szerzőként. Élesen Rákóczi-ellenessége, a szabadságharc elleni kirohanások pedig vagy labanc érzelmű helyi főhivatalnokot, vagy egyházi embert - például a Rákóczi fejedelem által kiűzetett gyöngyösi jezsuiták közül valószínűsített. A históriában, és ami még ritkább, Gyöngyös város történetében oly fokú tájékozottságot árult el a szerző, mely a gyöngyösi történelemben akkoriban kevesek kiváltsága lehetett. Másrészt a versezet mondanivalója az utolsó versszakokban átfordul az akkor fennálló gyöngyösi viszonyok ostorozásába. A 32. versszaktól kiderül, hogy a régi dicsőséget és kiváltságokat a bírók titkolják és tagadják el a gyöngyösiektől, másrészt a 34. versszaktól konkrétan is megszólal a gyöngyösi kapások, szőlőművesek panasza. Ezek az első olvasatra izgalmas észrevételek keltették föl a figyelmemet a mű iránt, amellett hogy maga a versezet önmagában is közreadásra 1 Ennek mintegy előzménye a FÜLÖP Lajos 1997. 181-216., illetve FÜLÖP Lajos 2000. 177-204. 2 LISZTÓCZKY László 1999. 3 MM. TA. 1226.90. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000. 147