Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

melyből közvetlenül bugyog ki a homokkő, s ennek a forrás szomszédságában is erős bitumen szaga van. Az elfolyó vízen, ha kellőleg állunk, szivárványos hártyákban látszik a petróleum elúszni, a forrás medencéjében lévő fekete iszap pedig egyes aszfaltszemekből áll".

245 1870 nyarán újságcikk tudósít arról, hogy Párádon a recski határban szénkutatás közben petróleumforrást, azaz kőolajat is felfedeztek.

246 A kőolaj a természetes vizekben, igaz, csak nyomokban, a szomszédos Recsk határában is előfordult. A bitumenes (petróleum) nyomokról Recsk határában elsőként Kitaibel Pál tudósított 1799-ben.

247 A recski Miklós-völgy bitumenjéről 1818-ban Beudant francia geológus is megemlékezett.

248

1859-ben Wachtel Dávid említette a községről, hogy Zagyva János helybeli lakos udvarában van egy kút, ebben a víz savanykás ízű, amelyen néha kőolaj ül meg.

249 1868-ban Szabó József geológus már arról tudósított, hogy a recski Lahócán lévő ércbánya kőzeteiben is észlelték az aszfaltot, amely egyes üregekben félkemény cseppek formájában jelen van a kőolaj. Tudomása volt Recsk határában egy kútról, amelynek vize bitumenes, továbbá arról, hogy egy ugyanilyen forrás tört fel, az ún. Fekete-csevice Recsktől DNyra, a parádi határban.

250 A petróleumnyomok alapján 1885-ben a recski Miklós-völgyben mélyített két kutató aknából összesen 80 liter olajat ki is termeltek.

251 A kutatás eredményeiről 1885. április l-jén számolt be Matyasovszky Jakab a Magyar Földtani Társulat ülésén.

252 Miután akkor ipari mértékű termelésre alkalmas kőolajat nem találtak, ezért a további kutatással is felhagytak. Ennek ellenére Recsket a magyarországi kőolajlelőhelyek közt tartotta számon Posewitz Tivadar 1906-ban készült térképe.

253 Teljesen nem ment feledésbe a Recsk környéki kőolajlelőhely, amely iránt az 1930-as években fordult a kutatók figyelme. A recski Lahóca hegyi ércbányászat sajátossága volt, hogy időről-időre kőolajra bukkantak. Ez történt 1936-ban is, amikor az V. számú érctömzs művelésekor egy hasadékból hosszú időn át napi 15-25 liter kőolaj szivárgott ki.

254 A Mátra vidékén másutt is voltak olaj nyomok. így Nagybátony határában, a bátonyi völgy nyílásával szemben álló Sulyok dombon, ahol egy útbevágásban csepegett a kőolaj.

255 Meg kell említenünk, hogy a szurokra a Bükk vidékén is rábukkanhatunk. A Bükk hegység déli lankáján (Bükkalja) Tard és Bogács községek mellett az alsó pannóniai és helyenként szarmata kori homokban, és a vulkáni tufákban földi szurok (aszfalt) fordul elő. Termelése nagyon költséges volna, mert víztartalmú kőzetek között helyezkedik el, s a víztelenítés roppant költséges lenne.

256 Sály határában középső oligocén kori agyag- és homokkőrétegek hasadékaiban észleltek kenőolajban dús, jó minőségű földi szurkot.

257 245 KÁTAI Gábor-MONTEDEGOI ALBERT Ferenc 1869. 96-97. 246 Eger, 1870. VI. 2. 173. 247 KITAIBEL Pál 1799. 25-31. 248 VITÁLIS István 1937. 255. 249 „auch noch jenen von Naphta bezitzt." - VACHTEL, David 1859. 160. 250 SZABÓ József 1869. 91. 251 VITÁLIS István 1937. 255. 252 BOROVSZKY Samu 1909. 7. 253 POSEWITZ Tivadar 1906. 254 NAGY Géza 1992. 324. 255 NOSZKY Jenő 1927. 129. 256 VITÁLIS György 1957. 164.; VENDL Aladár 1951.

1. 409. 257 VITÁLIS György 1957. 169. 137