Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

írta a kátrány száraz lepárlását, a faszén briketté való tömörítését szurokkal vagy kátránnyal mint fűtőanyaggal.

7 A kontinentális Európában a szurkot vagy kátrányt a középkor évszázadaiban leginkább falepárlás útján állították elő. Ezek sorában a fakátrány lepárlási maradékára hajószurokként, a fenyőgyantára mint fenyőszurokra volt a legnagyobb szükség. A fenyőszurkot leginkább az építőiparban használták szigetelésre. A középkori épületek fazsindelyből készült tetőzetét éppen úgy szurkozták, mint a fémlemezzel borított épületeket, a vízszigetelés miatt. Az aszfaltot, bitument, szurkot, fakonzerváló hatása miatt előszeretettel alkalmazták. Hatásuk abban áll, hogy a fában lévő gombatáplálékot megmérgezi. A fazsindelyre felvitt szurok annak ellenére, hogy a fa élettartamát megnövelte, erősen tűzveszélyes volt, s ha a szurkos zsindely tüzet fogott, lehetetlen volt eloltani. A szurokfőző falvak emléke a földrajzi neveinkben A magyar nyelvben a gyanta jelentésű szurok szavunk finnugor eredetű, s legelőször egy 1075-ös oklevélben olvasható.

8 A gyanta kifejezésünk törökből átvett jövevényszó.

9 A gyanta szavunk 1500-ban fordul elő először a történeti forrásokban.

10 Valószínű, az Árpád-házi királyok idején, a régi Magyarországon a szurokkészítők a szolgáltató népek közé tartoztak. E kérdésre később még kitérünk. Bár a gyantázás, a szurokkészítés ősidők óta ismert, azonban keveset tudunk róla. A földrajzi neveink között is találunk olyanokat, amelyek az elmúlt évszázadok szurókfőzőinek az emlékét őrzik. A Borsod-megyei Szomolya települést először egy 1222es oklevél említi Schmula formában, s a falut a hevesi várnépek lakták az időben." 1267ben kiadott oklevélben Egyházas-Szomolya (Ighazoszumula) néven szerepel. A XIII. században már két faluból áll, az egyik részét világi nemesek, míg a másik felét a Heves megyei Sári (Abasár) monostor birtokolta.

12 Az etimológusok szerint a település neve az ősszláv smola=gyanta, szurok, kátrányszurok szóra vezethető vissza.

13 Szomolya nevű falu Nógrádból is ismert 1274-ből, s akkor Zumula volt a neve.

14 Az elpusztult település Borsosberény község Pusztatemplom nevű határrészében állt.

15 A Nyitra megyei Szomola falut 1326-ban praedium Zomolaként említik. Az elpusztult falu helye Szeg és Födémes közt kereshető.

16 Az előzőhöz hasonló településnevek ismertek Nyitra vármegyéből Szomolyánka (Szomolánka), továbbá Pozsony vármegyében kettő: Szomolány vára és egy ugyanilyen nevű település.

17 7 ROBERT PATURI, Felix 1991. 57. 8 GYÖRFFY György 1987. III. 200. 9 KNIEZSA István 1974. II. 833. 10 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1967.

1. 1120. 11 GYÖRFFY György 1987. III. 136. 12 GYÖRFFY György 1987. III. 809. 13 KISS Lajos 1988.11.592. 14 GYÖRFFY György 1998. 300. 15 DERCSÉNYI Dezső" 1954. 433.; BOROVSZKI Samu 1911. 21 16 GYÖRFFY György 1998. IV. 471. 17 VÁLYI András 1799. III. 436. 103