Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

A szurok A régi korok embere legelőször a környezetében lelhető természetes szurokféleséggel találkozott. Az aszfaltot elváltozott petróleumnak (kőolaj) tartják. A természetes aszfalt előfordulások tulajdonképpen szilárd szénhidrogének.

1 Az aszfalt szó a görög asphalt elnevezésből származik, amely állandó, változatlan jelentéssel rendelkezik. Az Óvilág legnagyobb aszfalt-tengerei a Kaszpi-tó melletti, a mezopotámiai és a szíriai kőolajjal kapcsolatosak. A Holt-tenger sós vizén úszó aszfaltot, amely a tó fenekén fakadó kőolajforrásokból megkeményedve száll a felszínre, az ókori szíriaiak és egyiptomiak múmiák bebalzsamozására használták. A múmia kifejezés ezért aszfaltot jelent. Ezt az anyagot a babilóniaiak vakolóanyagnak használták építkezéseiken.

2 A természetes úton keletkezett szurkot, aszfaltot az emberiség közel 4000 éve használja. A Biblia a Holt-tengeri aszfaltot zsidószuroknak említi, amelyet vízszigetelésnél, hajók, templomok, paloták, építkezéseinél alkalmaztak. Ez a szurok természetes aszfalt lehetett, amely bitumen, homok, és más ásványi anyagok keveréke volt, s korai használatuk a közel-keleti kőolaj vidék kincseivel kapcsolatos.

3 Az aszfalt vagy szilárd bitumen (földi szurok) valóban elváltozott kőolaj. Ha a petróleumból, vagy a kőolajból elillan a gáz, a visszamaradó anyag megsűrűsödik, majd megkeményedik. Ez az egyfajta keményedés egy oxidációs folyamat eredménye. Végső soron az aszfalt egyfajta oxidációs átalakulás mellékterméke. Baku környékén már régen észlelték, hogy ott, ahol a kőolaj a felszínre folyt, e források szélén fekete, ragadós tömegű massza maradt vissza és ott a levegő hatására keletkezett az olajból az aszfalt.

4 Az aszfalt vagy szilárd bitumen (földi szurok) telített és telítetlen szénhidrogénekből, s azok kenés nitrogénszármazékaiból áll. Sötétbarna-fekete színű, mintegy 100°C körül olvad. Fajsúlya függ az anorganikus alkotórészek, azaz a hamu mennyiségétől, s átlagban 1,05-1,2. Az aszfalt 70°C felett meglágyul, s a térfogat növekedéssel a sűrűsége kisebb lesz. Az aszfalt 65-69%-a benzinben oldódik, s ezt nevezik maltén anyagnak. A fennmaradó rész pedig szénkénegben vagy tetraklór-metánban oldódó aszfaltén.

5 Az Újvilág aszfalt előfordulásai közül a legfontosabb a Trinidad szigetén (Kis-Antillák) lévő aszfalttó, amely 0,5 km

2 területű, s a legnagyobb mélysége 50 méter. Ez az aszfalttó harmadkori rétegben helyezkedik el, s az eocén kori rétegek tartalmazzák a kőolajat, amely innen szivárog az aszfalttóba. Ez egyben a Föld legnagyobb aszfalttelepe. Ehhez hasonló előfordulása a Venezuelához tartozó Bermuda-szigeten található aszfalttó.

6 A szurok fából történő előállítása száraz lepárlás útján ókori találmány. Krisztus után 320 körül Theophrasztosz, az efezoszi fizikus, kémikus, botanikus és orvos, számos írásában összefoglalta korának természettudományos ismeretét. Egyebek közt ő volt az, aki le1 JUHÁSZ Árpád 1979. 33-34. 2 VENDL Aladár 1951.

1. 408. 3 GÄRTNER László - SÜTŐ József 1964. 259. 4 VENDL Aladár 1951.

1. 408. 5 VENDL Aladár 1951.

1. 408. 6 VENDL Aladár 1951.

1. 408. - A trinidadi aszfalt tóról sir Raleigh Walter, az angol királynő, kalózból lett hajóskapitánya hozta az első hírt a XVI. században, s anyagát hajószurokként használták fel. Ipari méretű kitermelése 1880 körül kezdődött, s 1957-ig mintegy 70 millió tonna aszfaltot termeltek belőle. 102