Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

kaviccsal soványított darabok is vannak. A tufarögös soványítású és agyagrögös, durván kidolgozott alapanyagú edény töredék kevés. A kézzel formált kerámiánál a díszítés a szokványos ujjbenyomkodásos perem, a korongolt anyagban viszonylag kevés a hullámvonal és vízszintes fésűs díszítésű cserép. 48. objektum - avar kút, másodlagos szarmata agyaggal (11. kép) A kút szabálytalan kör alakú, átmérő 216 cm. Mélysége a feltörő víz szintjéig 278 cm. A bontás kezdetekor a déli részen több lelet került elő, az északi részén egy lelet nélküli padka helyezkedett el. Az akna fölső részén, a déli háromnegyed objektumrészben egy korábbi avar gödörbe később beásott avar hulladékgödör volt, a felső 40 cm-en. Betöltése fekete, agyagos föld, alatta tufás réteg következett, mintegy 25 cm vastagságban, majd ezt egy kevert betöltés követte, kerámia töredékekkel. Az északkeleti oldalon egy medenceszerű rész kapcsolódik a kúthoz, feltehetően az intenzívebb használat felülete.

19 A korábbi hulladékgödör a teljes aknát elfoglalta, de a használati felület feltöltődése után keletkezett. Az égett gödörbetöltésben is vegyesen volt másodlagosan bekerült kisszámú szarmata- és avar anyag. A kútban nem egyformán oszlott meg a leletanyag. A felső rétegekben pár másodlagosan bekerült szarmata edénytöredéken kívül igen sok volt az avar cserép. A gödör alatti - 120-80 cm vastag - aknarészben természetes bemosódások látszottak az északi és déli kút félben egyaránt, de egyik sem fedte be az egész aknafelületet. Avar anyag csak szórványosan fordult elő a bemosódásokban. Ez alatt egy újabb, 4570 cm vastag sárgás agyagos betöltődés következett. Egy olyan feltöltődéses rész, ahol az akna faláról bemosódott agyag alkotta a betöltést. Ez hosszabb, használton kívüli időszakot jelzett. Ugyanez mondható el a nagy bemosódásos rétegről az akna északkeleti felében. Itt már egyáltalán nem volt régészeti lelet. Az avar kerámiánál sokkal több a korongolt, mint a kézzel formált. Az utóbbi csak kevéssé homokos soványítású, ritkán kavicsos és eldolgozatlan agyagrögös kerámia. A gyorskorongolt edényeknél a homok, kavics, tufa szolgál soványító anyagul, pár darabnál a nyersanyagul használt agyagban mangánszemcsék látszanak. A kézzel formált kerámia díszítetlen, kivételt csak egy, - a peremen ujjbenyomkodással díszített - fazéktöredék. A korongolt edénytöredékeken fésűs hullámvonalas díszítést alkalmaztak a kerámia külső felületén, ritkán ugyan, de előfordult a peremen belül és a perem-élen is a fésűs hullámvonalas minta. 60. objektum - avar kút Átmérője: 200x180 cm. A víz feltörési szintje 305 cm, a kút bontott mélysége 328 cm. Az objektum fala hengeres, de szabálytalan, az akna felülnézetben kissé szabálytalan kör alakú. A kút felső részén a gödörszerűen megsüppedt felszíni betöltődésében hullámvonalas avar kerámia töredék, és kevés állatcsont került elő.

20 Ez alatt különféle vastagságú beomlásos zárványok szakították meg az egyébként egységes, vizes feltöltődést, de egy sem borította be végig az akna felületét. A feltöltődésben több helyütt faszéndarabkák voltak. 220 cm mélyen volt egy - a kút közepe felé 10 cm-re megvastagodó lencseszerű, erősebben megtömörödött réteg. Anyagában nem vált sem a felső, sem az alatta lévő homogén betöltéstől. A betöltésben egy hosszú, kampósfejű vasszög és túlnyomórészt korongolt edénytöredékek voltak. Ez alatt már nem volt régészeti anyag az akna alsó részén. A kézzel formált kerámia homokos soványítású általában, kevés számban volt 19 Határoló koordináták: 00/+80, 00/+90, +10/+80, +10/+90. 20 Határoló koordináták: 00/+100, 00/+90, +10/+100, +10/+90. 97