Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

A lelőhely 98,69 nyomvonal kilométere

10 a feltárás fő égtájak szerint kitűzött koordinátarendszerének 00/00 pontja, egyúttal a feltárt felület keleti határa volt. A nyugati feltárási határ 94,59 km. A tervezett út nyomvonala ezen a részen 85 m-re szélesedett ki. (1. kép)

11 Az út nyomvonal szakasza a Kaiból Nagy útra vezető aszfaltú ttól délre, a Tana-hídjától nyugatra húzódik. A feltárási felület a sík vidéken fekszik, a Tárna és Tarnóca Tisza-szabályozás előtti, régi folyami öntésterületén, a Mátrától délre. Jelentősebb kiemelkedés ma már nem látszik. Jellegzetessége a fekete, agyagos öntéstalaj, a sekélyebb régészeti objektumok, házak, gödrök és sírok ebbe mélyülnek be. A Mátra vulkanikus tevékenységének időszakában a hegyvidékről lemosódott kevert sárgás márgás, nagyobb tufarögökkel sűrűn kevert talaj alkotja az altalajt. A fekete öntéstalaj a Tárna folyó és Tarnóca patak közti terület nagy részén azonos. A műveléssel bolygatott humuszt és alatta a bolygatatlan humuszt csak a szerves anyag tartalma különíti el, amely színében és keménységben nem vált el a feltáráson a korábban szántott és bolygatatlan résztől. A terület természetes vízellátása a történeti időkben rossz volt, erre utal az, hogy mind a szarmata-, mind az avar korban igen sok kutat ástak a telepeken. A feltárt terület nyugati harmadában több egykori növényzet helye utalt arra, hogy - a maitól eltérően - erdős, ligetes, bozótos vidék vette körül a településeket. A talajművelés során a lelőhely sekélyebb objektumai részben megsemmisültek, ezért már a szántott felszíntől kezdve dokumentáltuk a régészeti jelenségeket, s így az anyag sűrűsödésének megfigyelésekor az elpusztult telepobjektumokat részben rekonstruálni lehetett. A felület nyugati részén szarmata temető

12 és pár telepszéli késő avar objektum volt, a középső részen sűrűn szarmata és későavar telepobjektumok helyezkedtek el, a keleti részen a késő avar objektumok már ritkultak, s itt volt pár őskori objektum is.

13 Több lelőhelyen meg lehetett figyelni, hogy a kutak egy-egy házhoz, vagy központi helyen fekvő kutak több portához tartoztak. Néhány település ipari jellegű épületeit, épületcsoportjait, műhelyeit vagy műhely körzeteit szintén kutak látták el a szükséges vízzel.

14 Vannak olyan kutak, amelyek a település szélén, karámoknál találhatók és a nyájak itatására szolgáló csorda kutak voltak. A kompolti szarmata és avar településeken belül fekvő kutak a lakosság vízellátására szolgáltak, s bár mindkét telep nyugati széle az ásatási felületre esett, a telepszélen sem karámok, sem itató kutak nem voltak. Talán egy kút (5. objektum) lehetett itatókút a telep keleti részén, amelytől a legközelebbi ház is 40 m távolságban fekszik nyugati irányban. Kompokon, az egykori Kistéri tanyánál előkerült kutak legtöbbször kör alakú aknájúak, amelyek a fekete, kemény folyami öntés-agyagos talajba, majd alább a sárga, márgás, nagy tufaszemcsével kevert altalajba mélyültek le. Egynél sem találtunk fa- vagy kőkonstrukció maradványt. Famaradvány még azoknál a kutaknál sem volt, ahol a víz jelenlegi szintje alá bontottunk.

15 Mind az avar, mind a római korban a feltárt felület keleti kétharmad része fedett településobjektumokkal. (2-3. kép) Jól látszik az összesítő térképeken, hogy az avar telepen 10 Budapesttől számítva 11 A koordinátarendszer lOxlO-es négyzetekre oszlott. 12 VADAY Andrea 1995-1996. 5-62; 1997. 92-98, 184-186. 13 BÁNFFY Eszter-T. BÍRÓ Katalin-VADAY Andrea 1997. 19-57. 14 Ilyen kutat tártunk fel Kompolt Kistérin, ahol a házhoz tartozó műhelyen belül helyezkedett el egy szögletes aknakút, amely szerkezetében és formájában is eltért az ivókutaktól. 15 Ez természetesen azt is jelentheti, hogy a vízszint változása miatt ment tönkre a kútbélés. 95