Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Király Júlia: Sajtógyűjtemény a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában

gyár néplélek ismerete. Nyelvkincseiben pedig kidomborodik írói egyénisége. Színmagyarsága utolérhetetlen, mert nincs magyar író, aki Gárdonyival ebben versenyképes lenne. " A Gárdonyi-kultusz országosan elterjedt. Gárdonyi nevéről egyesületek, asztaltársaságok alakulnak. Gyönyörködve adják szavaló estélyeken a nagy író verseit, irodalmi társaságok pedig Gárdonyi jellemzéséről adnak elő érdekes tanulmányokat. Ezután Tóth Kálmán kitért az új szerzői jogi törvényre, valamint Gárdonyi véleményezésére is. Ugyancsak hosszasan taglalta az írónak a Singer és Wolfner céggel folytatott perét. ,Miért nem adhatók ki Gárdonyi művei, mikor azt a magyar olvasó napról napra keresi? Azért, hogy Gárdonyi szerint az antikvárius és a kiadó »bankófát« arasson? Azért, mert a Singer és Wolfner cég egyes pénzcsoportoknak Gárdonyi örökbecsű kincseit tizennyolcmillió koronáért tovább akarja adni? Ez legyen a jutalma a megőrült író 40 esztendei fáradságának, áldozatkészségének? így a sok szellemi kincs az irodalom kárára és romlására elpusztulhat. " A Nép 1922. július 5-én közölte azt, hogy Gárdonyi Géza és a Singer cég kölcsönösen felborították szerződésüket.

74 A Gárdonyi család ezt a cikket is megőrizte. „A magyar társadalom nagy érdeklődéssel kísérte e kulturper minden részletét, és egyöntetűen óhajtotta, hogy akár egyezség, akár bírói ítélet útján Gárdonyi Géza felszabaduljon a munkásságára rendkívül káros szerződés alól s ragyogó művészetében ismét gyönyörködhessen az ország. A sokáig húzódó pert végre is - mielőtt a bírói ítélet bontotta volna fel a magyar irodalomra káros szerződést - a felek kölcsönös megegyezéssel megszüntették. " Gárdonyi jogi képviselője, dr. Palágyi Róbert elismerte a kiadócég üzleti és személyi korrektségét, mire dr. Szalay Emil ügyvéd a Singer és Wolfner-cég nevében kijelentette, hogy ügyfelének a per hevében tett tényállításai téves feltevésen alapultak, s egyezséget kötöttek, mely szerint a közöttük fennálló szerződést kölcsönösen megszüntetik s a perköltség igénylésétől mindkét részen eltekintenek. A nagy port felvert kulturper tehát a magyar irodalom híveinek nagy megnyugvására és örömére a legnagyobb magyar író munkásságának felszabadulásával végződött s most már mi sem akadályozza meg, hogy az egri remete mindnyájunktól régóta várt örökbecsű írásai a közönség elé kerüljenek. 1922. augusztus 2-án Л Nép megemlékezett Gárdonyi 59. születésnapjáról. Ebből a cikkből megtudjuk, hogyan és miért vette fel Gárdonyi a nevét a Ziegler név helyett.

75 „Gárdony község, amiről a nagy író nevét vette (Budapest környéke, a fővároshoz 52 km), szintén Fejér megyében van, 3000 magyar nép lakja, vasútja és postája helyben, távíró hivatala pedig Velencén. Inspirálhatta a nagy írót a Gárdonyi név felvételénél az egykor - e vidékhez közel települt Gárdony-nemzetség is, melynek ágazata Karácsonyi szerint a Dráva felső mentén, Zala, Várasd és Kőrös vármegyékben a XIII. és XIV. században virágzott. " Az 1922 előtti évekből 3 újságkivágatot tartalmaz a gyűjtemény a Magyar Nemzet című napilapból. Az 1901. március 30-i napilapból származó újságkivágat beszámolót tartalmaz a Nemzeti Színház „A bor" című előadásáról.

76 Az 1909. január 9-i számban Ábrányi Emil „A falusi verebek" című darab szintén Nemzeti Színházbeli bemutatójáról ír.

77 Gárdonyiak megőrizték a Magyar Nemzet 1910. április 14-i számát, amelyben a Magyar 74 A Nép, 1922. Lelt. sz. B. 76.231.1.i. 75 A Nép, 1922. Lelt. sz. B. 76.231.1 .j. 76 Magyar Nemzet, 1901. Lelt. sz. B. 76.248.1.a. 77 Magyar Nemzet, 1909. Lelt. sz. B. 76.248.l.b. 485