Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében

10. kép. KONDOR Valéria: Varjúmadár, 1996 Kat.: 66. nak adta legjobbjait -, Nemzetközi Akvarell Biennale megrendezését terveztük. E merészségnek tűnő elgondolásunkat azonban anyagi okok miatt, támogatottság hiányában nem tudtuk megvalósítani. A Magyar Vízfestők Társaságának meghívott vendégeiként három olaszországi és három ír művész alkotásait mégis bemutattuk a kortárs anyaggal párhuzamosan. Ezt, a hagyománynak ugyan még nem nevezhető eseményt ismételtük meg a XVI. biennalen, amikor a Losonci Nógrádi Galéria segítségével szlovákiai akvarellisták műveit mutattuk be. S most kell szólnom arról, ami az egri akvarell biennale történetében mindig a legproblémásabb dolognak számított, a helyszínről. Sokan talán el sem hiszik, hogy ebben a gyönyörű épületekkel teli városban milyen nehéz megfelelően reprezentatív, biztonságos, nagy falfelületekkel rendelkező, jól megvilágítható - s még sorolhatnám a megfelelő kiállítótér ismérveit - teremsort találni. Végigtekintve az eddigi helyszíneket, sem a rendezők, sem a kiállító művészek, sem a látogatók nem lehettek elégedettek. A Gárdonyi Géza Színház rosszul világított üvegcsarnokában, az MSzMP Oktatási Központjának ideiglenes jobb, bár nem elégé tágas - termeiben, az 1992-es és 1994-e biennálénak helyet biztosító gyönyörű, de kiállításra alkalmatlan belső architektúrájú Ifjúsági Házban mindig csak ven437