Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Császi Irén: Faragó Lóránt játékgyűjteménye a Dobó István Vármúzeumban

jét kölcsönözték, semmint annak stílusát.

13 A gödöllőiek iparművészeti törekvéseiben meghatározó tényező a népművészet. A gyermekeknek szánt használati tárgyakon a mesefigurák mellett a népművészeti ornamentika kincs jelentkezik egységbe ötvözve.

14 A Magyar Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az első világháború előtt, 1913-ban nyolcszázezerjátékot hoztak be az országba, és negyvenhatezret szállítottak külföldre.

15 A munkaigényes játékokat a kisipar az aprólékosságig menő kidolgozással tette maradandóvá, esztétikus kivitelűvé. Ezzel szemben a szocialista nagyipari játékgyártás a szériatermeléssel nem tudta a játéknál kívánatos finom kidolgozást megvalósítani. A játékoknak tartalmilag és formailag a szocialista gyermekneveléssel összhangban kellett lennie. A játékoknak meg kellett felelni a nevelésben megjelenő hazafias és szocialista célkitűzéseknek. 1952-től Magyarországon a Játékfelülvizsgáló Bizottság, 1953-tól a Játéktervező Intézet vizsgálta fölül a játéktervezést és gyártást.

16 Az ettől kezdve gyártott játékok a Játékfelülvizsgáló Bizottság előzetes engedélyével kerültek piacra. A Játéktervező Intézet pályázatokat írt ki pl. új típusú kifestőkönyvek tervezésére, társasjátékok, mechanikai és műanyag játékok és egyéb típusok tervezésére. A játékipar szakmai figyelemmel kísérése folyamatos volt. A felülvizsgálat célja, hogy az időszerűtlen játékoknak a további gyártását beszüntessék és a továbbra is gyártható játékok egy-egy részén is technikai módosításokat, újszerűsítéseket rendeljenek el. A revíziót végző szakmai bizottságokban résztvettek a játékgyártó ipar, a nagy-és kiskereskedelem képviselői, pedagógusok, pszichológusok, orvosok, iparművészek és más szakemberek. A játékok anyagszerűen csoportosítva, 8 szakmai bizottság előtt kerültek elbírálásra. 1. Kerekes játékok, 2. Papírjátékok, 3. Textiljátékok, 4. Préselt fémjátékok, 5. Műanyagjátékok, 6. Fajátékok, 7. Hangot adó játékok, 8. Elektromos és mechanikai játékok. A legalaposabban azt mérlegelték, hogy a kérdéses játékok esztétikai, pedagógiai, formai, egészségügyi szempontból alkalmasak-e a további gyártásra, a gyermekek kezébe adhatók-e.

17 A bírálat során számos javaslatot tettek a játékok egy részének az áttervezésére, új formában történő további gyártására, kivitelezésére, mellyel meghatározták a magyar játékipar arculatát. Az intézet 1954 októberéig több mint 22 játékot tervezett. Legjelentősebb a PVC labda volt.

18 Rendkívül népszerűek voltak a fajátékok melyek gyűjteményünk másik csoportját alkotják. A babaházak kellékei közül a miniatűr bababútorok: szalonbútorok, hálószobabútorok, ebédlőgarnitúrák jelentősek gyűjteményünkben. (10-11.kép) A bútorstílusok kicsinyített másai között felfedezhető a barokk szekrény, a század eleji szecessziós fésülködő tükör, egy XIX sz-i enteriőr, tonett székek hintaszékkel, magyaros bútorok. Iparművészek gyermekjáték terveit váltották valóra a hazai manufakturális jellegű műhelyek. Festett, lakkozott gyermekbútorokat gyártottak, melyekkel országos iparművészeti kiállításokon is jelentkeztek. A játéknak szánt apró, festett bútorok közül gyűjteményünkben magyaros lóca, 4 szék, tálas található. Kék alapon virágos, madaras ornamentika, díszíti a körbevágott fűrészelt széktámlát. A fából készült berendezett babaszoba, fürdőszoba, fűszerkereskedés, péküzlet, iskolaterem, parasztudvar, állatkert papírmasé állatokkal és játékvár hosszú múltra tekintenek vissza. A boltos játék kellékei a miniatűr üzletek voltak. A XIX. században sok játékbolt 13 SÁFRÁNY Zsuzsa 1993. 110. 14 MARG1TAY Ernő: Tavaszi kiállítás. M. I. 1907, 121-124. 15 HAIDER Edit 1996. 67. 16 Játéktervező Intézet Híradója 1955-1956. 17 Játéktervező Intézet Híradója 1955-1956. 18 KÉRÉSZ Gyula 1955. 40. 379