Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Császi Irén: Faragó Lóránt játékgyűjteménye a Dobó István Vármúzeumban

lesége által gyűjtött népviseletes babák századunk elején készülhettek. Fejük viasszal bevont papírmaséból, testük rongyból készült. (8. kép) Gyűjteményünkben a bemutatott babák mellett szép számmal találunk századunk babatípusaiból, más országok babáiból és a magyar népviseletet bemutató babákból, melyek Pap Ferencne népi iparművész munkái. Egyedi darabok ezek a népviseletes babák, a babatesteket művészien varrta és öltöztette egy-egy település sajátos népviseletébe. Viseletes babái részletgazdagok annak ellenére, hogy kívülállóként örökítette meg az adott falu viseletét. A babák öltözete az anyagok jó megválasztását tükrözik, kifejezik a társadalmi rétegek öltözködését. Babái között egy falu akár négy generációjának öltözete is megjelenik. Népviseletes babáin megörökítette a sárközi, mezőkövesdi, kazárí, boldogi, turai, bujáki, rimóci, szécsényi, érsekcsanádi, törökkoppányi, sokác, csökölyi, tápéi, kapuvári, hosszúhetényi ünnepi öltözetet. (9. kép) A népviseletes boldogi baba teste textilből készült. Viseletének részei: fekete cipő, fehér harisnya, fehér nadrág, fehér lyukhímzéses csipkés alsószoknya. A szoknya kék alapon apró ezüst és arany levelekkel díszített, alján húzott és piros csíkkal szegett, erősen ráncolt. A fekete kötény három oldalán gépelt fehér virágokkal körbevarrott. A fehér ingváll ujja végén piros és fehér csipke, bordó mellény, rajta lyukhímzéses, tülldíszes vállkendő. A nyakban piros és kék gyöngysor, a fonott hajban piros szalag, a kézben virágcsokor. A népi játékszerek között vannak kukoricacsutkából, kukoricacsuhéból, rongyból és faágból készített babák is. A rongyból készült babák ruhája mindig megegyezett az adott közösségben viselt gyermek- és női ruhákkal. A PVC és polietilén babák közül a 60-as években nagy sikere volt az alvós szemű, bevarrott hajú, a korszakra jellemző divatos öltözetű babának. Ezek a babák az 1950-es években működő Játéktervező Intézet előírásának feleltek meg. A babafejek visszatükrözik az élő gyermek arckifejezéseit. A fiú és lánybabákat, mesterségeket, foglalkozásokat kifejező ruhákba öltöztették. A babáknak már nem merev a kéz és a lábtartásuk. Népszerűek voltak a műanyag néger babák és a textil testű babák. A kislányok játékai közül az 1960-70-es évekből a gyűjtemény kiemelkedő darabjai közé tartoznak a Futrinka utca lakói. A televízióból közismert Böbe baba, Mazsola habszivacsból készült és textilborítású. A Szarvasi Háziipari Szövetkezet kezdte meg először gyártani a Futrinka utca lakóival együtt a meseműsort bevezető fogmosó TV macit. A közismert TV figurákat bábok formájában is készítette a szövetkezet. A játékipar 1948 előtt kisipari eredetű volt. A XIX. század végén hazánkban az iparfejlesztési cél érdekében az erdős-hegyes, fában gazdag vidékeken gyermekjátékkészítő műhelyek jöttek létre, melyek a hazai játéktervezés és a háziipar felélesztését szolgálták (Besztercebánya, Bánffyhunyad, Bártfa, Gyergyószentmiklós, Hegybánya-Szélakna, Békéscsaba).

10 1901-től az Országos Magyar Iparművészeti Társulat a tervező művészek nagyobb arányú foglalkoztatására szorgalmazta a manufakturális jellegű műhelyekben való tervezést. A társulat pályázatokat írt ki, amelyekre játéktervekkel is jelentkeztek, pl. Vessely Vilmos iparművész.

11 Ezek a tanműhelyek viszonylag rövid életűek voltak és kis szériákat állítottak elő. Hegybánya-Szálakna Vessely Vilmos művészi irányításával az első világháborúig működött és megvalósította a magyar népi játékok formakincsét felhasználó iparművészek terveit, paraszt, pásztor figurákat, mesealakokat, különféle állatokat, madarakat, szekereket, hintalovakat.

12 Festett bútorai a népművészettől inkább csak derű10 TÉSZABÓ Júlia 1995. А2-ЛЗ. 11 TÉSZABÓ Júlia 1995. 43. 12 HAIDER Edit 1996. 67. 378