Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata

tartottak ebben az időszakban. A farsang utolsó hétvégéjén bált rendeztek egy arra alkalmas csűrben vagy házban. Farsangkor a fonó is mulatságoktól volt hangos. Sándor, József, Benedek (március 18., 19., 21.): a „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget" mondás Velkenyén is ismert. Ekkor vetették a burgonyát a falu környékén. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.): az ezen a napon beoltott gyümölcsfák biztosan jó termővé válnak. Virágvasárnap: húsvét előtti vasárnap, a nagyböjt hatodik vasárnapja. A misén a hívek által odavitt barkát a pap megszentelte, s ebből mindenki vitt haza néhány szálat, majd a szobában tartották vázában. Égzengés idején az ablakba állították, azt tartották, így megóv a villámcsapástól. A legelőre való kihajtás előtt ezzel csapkodták meg az állatok oldalát, ez megóvja a betegségektől, lábtöréstől, ami oly gyakori volt a hosszú időn át keveset mozgó állat első legelőre hajtásánál, emellett a tejhozamot is így igyekeztek biztosítani. Az állatok kihajtása Szent György-naphoz kapcsolódott (április 24.) Velkenyén is. A gazdák ezen a napon elkísérték a pásztort a legelőre. Segédkeztek az összeszoktatásban, s a gyakori sebesülések, lábtörések ellátásában. Az 1935. évi kihajtásnál például Ujj Pál, Czigány András és Réz Istvánné teheneinek lába tört el, ifj. Lackó Gyula egy tehene pedig a nyakát törte. Nagyhét: a virágvasárnaptól húsvét vasárnapig terjedő időszak. Putnokon a nagyhét hétfőjén volt a húsvéti vásár. Putnokon minden nagyobb egyházi ünnep előtti hétfő országos vásár volt a századforduló utáni években. A falvak lakói itt értékesítették feleslegeiket, s itt vásárolták meg az ünnepre valót.

41 Nagycsütörtöktől a feltámadás napjáig elnémultak a harangok Velkenyén. A nagypénteki böjtöt az idősebbek ma is szigorúan betartják. Ezen a napon a lányok a Rimában megmosták az arcukat, hogy szépek legyenek. Nagyszombat délutánján a feltámadási istentiszteletre zsúfolásig megtelt a templom. Húsvét vasárnap fénypontja az ünnepi ebéd. Ilyenkor a díszesen megterített asztalnál együtt imádkozott a család. A húsvét hétfő a locsolkodás napja. A kölnivíz az 1930-as évek végétől terjedt el, azt megelőzően tiszta vízzel locsoltak. A fiatalabb legények csapatostól járták a falut, s a lányos házakhoz betérve megkérdezték: „Szabad-e locsolni?" Ha erre engedélyt kaptak, a kúthoz vezették a lányt, s egy vödör vízzel nyakon öntötték. A leányoknak gyakran kellett ezen a napon átöltözniük, ha nem akartak megfázni a vizes ruhában. A legényeket a locsolás után beinvitálták. Étellel-itallal, süteménnyel kínálták. A locsolkodásért festett tojást kaptak ajándékba. Azt a lányt, aki nem fogadta a locsolkodókat, meglesték a legények, s a Rimában fürösztötték meg. A tojást búzalevéllel, vöröshagyma héjával festették. Később a boltban kapható tojásfestéket használták erre a célra. Egyedül ment locsolkodni az a legény, akinek jegyese vagy mátkája volt a lány. Nem illett egyedül menni olyan lányhoz, akinek már udvarlója volt. Május L: Velkenyén is szokás volt a májusfa állítása. Ezt a számukra kedves leány házánál állították fel. A leányok tudták, kitől számíthattak májusfára. Előfordult, hogy a legény ezzel fejezte ki először szimpátiáját. Ilyenkor másnap kezdődött a tudakolózás a leány részéről, s hamar kitudódott a „hódoló" személye. Előfordult, hogy a lánynak nem volt tetsző a legény, ilyenkor a fát „kivágta". A fa állítását nem egyetlen legény végezte, hanem összefogtak azok, akiknek ilyen szándékuk volt, s együtt állították fel sorra a lányos házaknál. A legények már előző napokban kinézték a fákat. Erre az alkalomra a püspökség erdejéből is szabadon vághattak. Sok időbe telt a nyírfák felállítása, mert mindenki szebbet, nagyobbat, sudarabbat szeretett volna állítani. A nagyobb fákból azonban csak 1 -2 darabot tudtak 41 DOBOS Y László 1989. 42. 358