Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata

zítláb bemenni. Olyanról is tudtak a faluban, aki beteg családtagjáért a Jézus kútjához járt imádkozni. Jellegzetes megnyilvánulása Velkenyén a vallási életnek a Rózsafüzér Társulat. Tagjai asszonyok, akik rendszeresen mondogatják otthon a rózsafüzért és a hónap harmadik vasárnapján a templom előtt cserélik a titkot. Időnként valamelyik asszony házánál összejönnek és közösen imádkoznak. Vezetőjük a koszorúfej, aki számon tartja, hogy mikor melyik olvasót kell mondani, mikor kinél melyik titok van.

34 Tagjaik közül kerülnek ki a templom rendbetartói, díszítői. Elmaradhatatlan szereplői a körmeneteknek, temetéseknek, búcsújárásoknak. Ők vesznek részt a litániákon, szentségimádásokon, hétköznapi miséken és a különleges ájtatosságokon. Fogadalmi napnak tekinthető július 26. Ekkor esett tűzvész martalékául a falu. Ez évtizedekig munkatilalmi napnak számított. A közösség szigorúan őrködött e felett. Ez könnyen megtartható volt addig, amíg minden lakó helyben kereste meg a kenyerét. Földet művelt, állatott tartott, kézmüveskedett. Az ingázás kialakulásával csökkent a munkatilalom betartásának szigora. Hajdanán ezen a napon délelőtti misével emlékeztek a tűzvészre és imádkoztak azért, hogy a falu védőszentje megóvja őket a hasonló sorscsapásoktól. Népszokások Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások: a szerelmi élettol a keresztelőig A falu egykori világának hagyományos rendjében a család nemcsak termelési, gazdasági közösség volt, hanem azokat a nevelői funkciókat is ellátta, amelyek a fennálló szükségleteiből fakadtak. A család alakította tagjainak életrendjét, munkarendjét, hagyományozta és megszabta a magatartásformákat éppúgy, mint a hiedelemvilágot, vagy az emberi élet jelentős alkalmaihoz fűződő szokásokat, megszokásokat, úgy és aszerint, ahogy azt az elődök tették.

35 A hagyományos faluközösség - s benne a családok - különösen a II. világháború után nagy átalakuláson mentek keresztül, mely napjainkhoz közeledve egyre gyorsabb volt. Ez a változás nemcsak gyorsabb, hanem irányultságát tekintve is más, mint ami a korábbi évszázadok alatt megfigyelhető volt. A faluközösséget, s a benne élő családokat olyan külső hatás éri folyamatosan, a tömegkommunikáció és az urbanizáció több jelensége révén, mely egységes értékrendet nem alkotván a hagyományos közösségek bomlását segíti elő. Velkenye hagyományok felett őrködő faluközösségének a létszáma egyre csökken. A XX. század viharai népességét erősen megcsapolták. Ez mindig a fiatalokat érintette legnagyobb mértékben. így az elvándorlás, kitelepítések, világháborúk közvetetten befolyásolták a születésszámot is. A gyermekszületés és a házasságkötés manapság ritka alkalomnak számít a faluban. A következőkben ismertetett szokásokat főleg idősebb adatközlőktől sikerült összegyűjteni. A fejezetcímben említett „szerelmi élet" még századunk elején is csak viszonylagos fogalom. A korábbi századokban még inkább domináns volt az, hogy a szülők szemelték ki gyermekük párját. A család asszonyai közül tudakozódott valaki - rendszerint a nagymama - a választott környezetében, s ha azok kedvezően fogadták az „érdeklődést", a szülők is felvették a kapcsolatot, összeültek, s megbeszélték, mire 34 BÁLINT Sándor 1974. 122. 35 MANGA János 1979. 140. 353