Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata
atal, nőtlen ember került az iskolához, aki 1882-ben bekövetkezett haláláig dolgozott itt. 1882. július 6-án jött Velkenyére Bednarik István krasznahorkaváraljai tanító, aki egy emberöltőn keresztül munkálkodott itt. Az ő nevéhez fűződik: a „Fogyasztási Szövetkezet", a „Római Katolikus Ifjúsági Egyesület" és az „Énekkar" megszervezése. Az általa alapított intézményeknek, valamint az egész községnek lelkes vezetője és tanítója volt 1921. december 13-án bekövetkezett haláláig. Betegeskedése idején és halála után az iskolában a tanítást az Iskolaszéki elnök, Laurincz József látta el, aki a község lelkésze lévén, az iskola hitoktatója is volt 1922. február l-ig. 1922. február l-jén foglalta el állását a kántortanítóvá választott Steklovics Sámuel, aki 1891. május 30-án született Felsőbalog Gömör megyei községben, ahol atyja molnár volt. Népiskoláit szülőfalujában, a középiskolát a rimaszombati gimnáziumban végezte. 1907 szeptemberétől az egri Római Katolikus Tanítóképzőben tanult, s 191 l-ben, mint okleveles tanító Ratkolehotán kap kinevezést. Fiatalemberként éri a háború kitörése. 1914 augusztusában a 25. losonci gyalogezreddel megy a frontra. 1915 márciusában a Kárpátokban orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918 októberében tért haza. A rossz lakáskörülmények, melyen az iskolaszék nem volt hajlandó javítani, kényszerítették arra, hogy Velkenyére pályázzon. Steklovics Sámuel az 1922/23-as tanévtől kezdődően egészen a II. világháborúig velkenyei tanító. Az iskola közvetlenül és közvetve óriási hatást gyakorol a falu életére. Ez részben azonnal jelentkezik a közvetlen működés által: milyen tananyagot közvetít, milyen ünnepségeket, megemlékezéseket szervez, stb. A gyerekeken keresztül az egész helyi társadalomhoz kapcsolódik, s ezen túl a felnőtt lakosság számára is sokszor szerveztek tanfolyamokat. Az iskola távlati hatása az a tudás és nevelés, melyen keresztül az egyén a társadalom hasznos tagjává válik. A helyben működő tanítóknak meg kellett felelni a falu elvárásainak is. Ez pedig elsősorban a hagyományokhoz való alkalmazkodás, vagy legalábbis azok ismeretét feltételezte. Optimális esetben ezt mind a szülői ház, mind az iskola közvetíteni tudta. Természetesen a fent leírtakhoz a II. világháborút követő években a hagyományos falusi társadalmak bomlásával egyre kevésbé érvényesültek. Sajátos helyzetbe került az iskola Velkenyén az I. világháború után. Az új állam más ünnepeket, évfordulókat tartott megemlékezésre méltónak. Emellett az iskolarendszer is változásnak indul. Az új elemek befogadásával kapcsolatban kialakuló véleményekre, érzésekre nem nehéz következtetni. Természetes az, hogy egy kisebbségbe került népcsoport ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, hagyományokhoz. Különösen abban az esetben, ha helyzetét mesterséges módon, kívülről, felülről változtatták meg. Forrásközlésként tekintsük át a két világháború közötti évekre vonatkozó iskolai feljegyzéseket. Hogyan zajlottak a tanévek, milyen fontosabb események történek közben a faluban? 16 1922/23. tanév Szeptember l-jén kezdődött, ekkor voltak a beiratkozások. 32 rendes és 17 ismétlőiskolás iratkozott be. A nyári szünidő alatt a „Gömöri Általános Magyar Tanítóegyesület" vezetősége tanítói továbbképző tanfolyamokat szervezett Rimaszombaton, Tornaalján és Rozsnyón. A szabadság napját október 28-án ünnepelték meg. Áprilisban az iskola Csehszlovák állami lobogót kapott ajándékba. Május l-jén kirándulás a természetbe. A tanévzáró vizsga június 28-án volt, melyen Havasi Gyula kerületi esperes tanfelügyelő elnökölt. 16 STEKLOVICS Sámuel tanító feljegyzései (kézirat) 338
