Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata

madikon Velkenyén volt a vasárnapi istentisztelet. Az egész gyülekezet útra kelt ilyenkor a szomszéd faluba, ez az elsó' fejezetben már ismertetett kölcsönhatásokat eredményezte. Az esztergomi érsek és a rozsnyói püspök egyaránt nagy súlyt helyezett arra, hogy birtokának plébániáján kiemelkedő' képességű és munkálkodó plébánosok legyenek.

13 így Sajópüspökiben volt plébános 1927-ben Hriágyel Márton költő 35 évig, mivel ekkor Velkenye Püspöki filiája volt, természetes, hogy itt is munkálkodott, de több kanonok, pápai kamarás, prelátus címmel rendelkező, teológiai tanár és rektor, mint plébános működött itt. Az első világháborút követő békeszerződésig a pap átjárt Püspökiből, a határ „lezárását" követően ez nem volt már lehetséges. A Csehszlovákiához került Velkenye első papja Laurincz József 1920—1943-ig volt a falu lelkipásztora. Szécsy Gyula 1943 és 1952 között, Somogyi István 1952-62 között szolgált itt. Nem volt könnyű vezetni az új államba került gyülekezetet, s a papokat is számtalanszor meghurcolták.

14 Az '50-es években Csehszlovákiában is jelentkeztek a „szocialista tömb" országaiban általánosan - szovjet hatásra - megjelenő kemény diktatúra jegyei. A felsoroltak közül Somogyi Istvánt előbb eltiltották a szószéktől, majd pedig börtönbe került. Néhány évig - ez esetet követően nincs állandó pap Velkenyén. Oravecz Pál jár át ekkor misézni Abafalváról 1962-64 között. 1964-ben helyezték ide Kosteczki Józsefet, aki 1982-ig folyamatosan itt működött. Az ő eltávoztat követően nincs állandó papja a falunak. 3-4 évig Gyula atya Rimaszombatból járt át, ezt követően Ballá János Rimaszécsből. Jelenleg szlovák pap jár ki Csízből. Az iskola és a falu A helyi társadalom, a falu közösségi életének - a templom mellett - az iskola volt a másik fő szervező ereje. A gyerekeken keresztül kapcsolatban állt a falu szinte minden lakójával, természetesen a templomtól nem is választható el teljesen, hiszen az iskola életében erős volt az egyházi befolyás. Múlt időben kell mindezt írni, mert jelenleg a velkenyei gyerekek a szomszédos Lénártfalva iskolájában tanulnak. Velkenyén nem működik iskola. Az 1707-es összeírás szerint Velkenye Sajópüspöki leányegyháza, itt áll az iskola is.

15 A „javadalmazási jegyzőkönyvek" tanúsága szerint az iskola 1720-ban keletkezett. Saját épülete az 1770-es évekig nem volt, így a tanítói hivatalt viselő „mesterember" házához jártak a gyerekek. Mikor felállították a rozsnyói püspökséget, az első rozsnyói püspök, Galgóczy János mint a község földesura, tiszttartói lakást építtetett Velkenyén. A püspökség velkenyei birtoka egy testben feküdt a Sajópüspökivel, s ennek kezelése ott volt összpontosítva, a felépült lakás így fölöslegessé vált. Ezt a lakást ajándékozta a patrónus iskolai célra a velkenyei római katolikus egyháznak. Még a II. világháború idején is ez az épület volt az iskola kisebb-nagyobb átalakítások után. Az iskola tanítói, mint abban az időben a legtöbb helyen, mesteremberek voltak. Az első rendes tanító 1860-ban került az iskolához. Stefanovics Józsefnek hívták, aki három évig dolgozott itt, helyét Vidányi Pál foglalta el, ő 1875-ig tanított Velkenyén. 1876tól Bácskay Mihály a tanító, aki ugyan meg volt a helyével elégedve, de mint „kitűnő és agilis kántor", nem tudott filiális egyházban nyugodni, különösen az orgonáért fájt a szíve, ami ekkor Velkenyén még nem volt. Négy éves működés után Erdőkövesd, Borsod megyei községbe távozott, ahol kántorrá választották. 1880-ban Szucsek Kornél, mint fi13 DOBOSY László 1993. 49. 14 Medvetánc 1988. 222-223. 15 ILA Bálint 1969. 169. 337