Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata

dolgozott a környéken. Néhányan közülük a faluban laktak. Megőrizte nevüket az idősek emlékezete. A háború után 1920. június 4-én aláírt békeszerződésről az előző fejezetben már szóltam. Nagy változást hozott az új államba kerülés a lakosok életében. 1937—38ban tífuszjárvány szedi áldozatait Velkenyén. 1938. november 2-a után visszakerül a terület az anyaországhoz. így a férfiak, az alig egy év múlva kitörő II. világháborúban újra a magyar hadseregbe kapnak behívót. Az elhunytak emléktábláját nemrégiben szentelték fel a templomban. A front 1944 utolsó napjaiban érte el a falut.

8 1945-től a terület megint a csehszlovák állam része lett. A kitelepítések Velkenyét is elérték. Az ártatlan helybelieket - a politikai csatározások, hatalmi ellentétek - kollektív bűnösség

9 abszurd tétele szerint kezelték. Sokan kerültek ekkor Velkenyéről Csehország északi részére. Sokan a kitelepítések elől vagyonukat hátrahagyva Magyarországra menekültek.

10 Velkenyén a házak és a lakosok száma alig fele a századfordulón regisztráltaknak. 1994 augusztusában 304 lakost tartottak nyilván a településen. A templom és a falu Velkenye történetének és néprajzának vizsgálatánál ez a nézőpont még nagyobb fontossággal bír, mint más falvaknál. A templom a II. világháború előtt évszázadokig a magyar társadalom, s ebben a helyi társadalom életének a középpontja. Itt fokozta ezt, hogy tiszta római katolikus lakosság él a faluban, s a település földesura is az egyház volt. A világi és az egyházi hatalom egyaránt a templomban testesült meg. Sajópüspökiben már 1263-ban katolikus plébánia és állandó pap is volt a feljegyzések tanúsága szerint.

11 A kisebb lakosságú Velkenyének parókiális egyháza nem volt. 1344-ben Szent Péter apostol tiszteletére emelt kőkápolnáról olvashatunk. 1700-ban a temploma régi, parókiája azonban még ekkor sincs. Sajópüspöki leányegyháza. Sajópüspökivel kapcsolatban találhatunk egy olyan feljegyzést, mely szerint a reformáció térhódításakor lakossága rövid időre református lett, de az ellenreformáció hatására visszatértek eredeti vallásukhoz.

12 Valószínű, hogy a leány egy ház Velkenyét sem hagyta érintetlenül a reformáció. Arról azonban, hogy milyen konkrét hatása volt, írásos emléket nem találtam. A jelenleg álló templomot 1892-ben (1. kép) adták át. Előtte több mint ötven évig nem volt a falunak temploma, az 1836-os leégést követően. Erről a leégett templomról annyit sikerült megtudni, hogy román stílusú fatemplom volt és Szent Annának volt szentelve. A velkenyei templom méretét tekintve kisebb, mint a Püspökiben álló, de a lakosok számát tekintve nagynak mondható. A velkenyei templom észak-déli tájolású. Az északi részén található a félköríves szentély, melynek szélessége mindkét oldalon 2-2 méterrel kisebb a főhajóénál, legnagyobb magassága kb. 5 méterrel alacsonyabb a főhajóénál. A templom építészetileg későbarokk jegyeket visel. Két párhuzamos oldalán két-két, felül félkörívvel végződő ablakot találhatunk. A templombúcsút október első vasárnapján rendezik Jézus Szíve napján. A déli homlokzat előtt áll a templomtorony. Magassága kb. 40 méter, így elmarad a Sajópüspöki torony 50 méteres magasságától. A templom a Rimához közeli dombon áll, így a tornyát jól láthatjuk több tíz kilométeres távolságból is. A toronyra inkább a kevert 8 LIPTAI Ervin 1985. 416. 9 Medvetánc 1988. 191. 10 Medvetánc 1988. 193-195. 11 DOBOSY László 1993. 49. 12 ILA Bálint 1976. 156. 333