Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Petercsák Tivadar: Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság

reparációját 1858-ban a félévi haszonbéri összegből finanszírozzák, a régi kútágast és vá­lyút pedig elárverezik. 28 Atkáron a XIX. század második felében gyakori probléma a vízelvezető árkok és csa­tornák tisztántartása. Különösen a rétbirtokosok figyelmét hívja fel rendszeresen az igaz­gató, hogy „kanálisokat oly módon tisztíttassák ki, hogy a víz a kanális ne egy oldalán folyjon, hanem szabadon egész szélességben egyformán ". 1876-ban és 1879-ben is olyan határozatot hoztak, hogy akik nem tisztítják ki rendesen a csatornarészeiket, azok regálé­jövedelmét az igazgató visszatartja és abból tisztíttatja ki az árkot. 29 1881. április 28-án és 29-én a mintegy 36 órán keresztül szakadatlanul zuhogó eső hatalmas kárt okozott a gyöngyöshalászi és a p. encsi határokon tetemes költséggel épített töltésben, védőgátban. Május 7-én megbízzák az igazgatót, hogy „a töltés költségével az ideig is hátralékban lé­vő rétbirtokosokat, ha még egyszeri felhívás után nyolc napi záros határidő alatt tartozá­saikat kezéhez le nem fizetnék, perelje be". 30 Az utak építése és karbantartása is a közbirtokosság feladata volt. 1855-ben elhatá­rozták, hogy az agyagásó gödrön keresztül vezetendő csányi közlekedési úton a tagosítás miatt szükséges egy alul 6 öl szélességű, felül 4 öl szélességű töltés építése. „Elkészítésé­hez minden községbeli lakos (a cselédeket kivéve) aránylagos kézi munkával, ha pedig ez gyakorolható nem lenne, pénzbeli fizetéssel járulni kötelezettek. A töltés készítésekor pe­dig akar pénzes napszámosokkal, akar közös erővel fog az végbe értetni, felvigyázóul Petes Antal közbirtokos úr kéretett fel, kinek is némi kártalanításul naponként midőn a töl­tés készítésénél jelen leend egy pengő forint ajánlatott." 31 1856-ban a községi bíró kérte a közbirtokosságtól a rossz utak kijavítását. 1855-ben a tagosítás befejezése után három új híd építéséről döntöttek a csányi és a horti közlekedési utakon az ún. Hugyóka folyására, a közös kocsma mellett az országos út árkára és a Czibike kút melletti folyásra. „Igazgató úr olly módon hatalmaztatik fel, hogy a 3 előbbi hidak 3 öl, a Czibike kút melletti 2 1/2 öl szélességitek, keményfából ké­szítettek legyenek, azon felül a csányi közlekedési úton való karfákkal is elláttassék, me­lyek közös költségen az illető mesteremberek által készítendő, s a közbirtokossági gyűlés előtt az igazgató által felmutatandó terv szerint csináltassanak." 32 A réti csatorna megron­gálódott hídjának kijavításához 1859-ben a költségeket az illető rétbirtokosok félévi ha­szonbérleti járandóságából finanszírozták. 1879-ben Csáthy László és Szabó János gyön­gyösi vállalkozó 285 forintért felvállalta a közbirtokossági rét részén lévő kanálison egy új tölgyfahíd elkészítését. A költség fedezetéül a rétbirtokosok számmára esedékes regálé beszámítása mellett a rétbirtokosokra arányosan kivetendő összegek szolgáltak. 33 A tűzvédelmet a közbirtokosság is fontosnak tartotta. 1866-ban és 1869-ben is felve­tik egy vízi puska és egy vízhordó kocsi csináltatását, illetve vásárlását. Hogy erre mikor került sor, nem találunk utalást, mindenesetre 1889-ben 100 forintot adományoznak a köz­ségnek egy új szívó fecskendő vételára pótlására, az 1890-es kiadások között pedig 10 ft­tal szerepel a fecskendő javítása. 34 1903-ban két artézi kutat is fúrat a közbirtokosság, me­lyeket még abban az évben át is adtak a községnek. 28 HML. V-207/4. 24. 29 HML. V-207/4. 144., 154. 30 HML. V-207/4. 167. 31 HML. V-207/4. 3-4. 32 HML. V-207/4. 4. 33 HML. V-207/4. 246-147., 158. 34 HML. V-207/4. 229., 234. 322

Next

/
Thumbnails
Contents