Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Petercsák Tivadar: Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság

tokosnak semmi szín alatt nem szabad"?

1 Az egykori atkán jobbágyok kérésére az 1859. április 17-i közgyűlés „nagylelküleg megajánlja", miszerint annak ellenére, hogy az agyagos gödörhöz „a volt úrbériséget bíró a vagy más jellemű földbirtokosnak vagy lakosnak legkisebb joga sincs", а jegyző által aláírt engedély mellett „Í akkor is csak csupán saját építkezése és tapasztási szükségleteikre vehetik az agyag gödröt használatba, úgy azonban hogy abbúl töltésképen hordatni, válygot vetni semmi szín alatt sem szabad, annál kevésbé szabad ezen közbirtokossági ajándéki kegyet csempészkedésre használni\

23 1867-ben úgy határozott a közbirtokosság, hogy az agyagos legeltetési jogát is bérbe adja hároméves időszakra évenkénti 15 forintért. A bérleti összeg 1870-ben már 70 forint 50 krajcár, amiért a legeltetésen kívül más haszonvétel nem illeti meg a bérlőt. „Azonban a bérbevett terület határaira felügyelni tartozik nehogy bármelyik szomszéd által megcsonkítassék."

24 Már az 1873. március 29-én megtartott közgyűlésen foglalkoztak azzal, hogy „a regale beneficium eltörlése a törvény útján mielőbb várható". Az 1888. évi XXXVI. t.cz. 10. §-a intézkedett a regálé megváltásáról, így a közgyűlés 1889. február 14én napirendre tűzte a haszonvételi jogban való részesedés arányának a megállapítását. Az elnöklő főszolgabíró elmondja, hogy „a feltüntetett birtokok után járó regálé jövedelembeni részesedés joga évek hosszú során át részint örökösödés, részint jog ügyletek folytán oly nagy változásokon ment keresztül, hogy bár időnként a jövedelem a folyton tartó szokás és gyakorlat alapján felosztható volt is, mégis most midőn a regale megváltás küszöbön áll, szükségét látja a közbirtokosság annak, hogy a jogosítottak mint az ezeket megillető részhányadnak teljes helyes és könnyű átnézetét megállapítsa ". Ezek után név szerint felsorolják az 52 résztulajdonost a tulajdoni arányok feltüntetésével. „Megjegyeztetik, miként a szétosztás alapjául a közbirtokosságot közösen illetett 32 nádori telek vetetett mint a régi arányosítás alapja. " Az elosztás könnyebb megvalósítása céljából a tulajdoni hányadokat százezred részekre változtatták az alábbiak szerint: 1. V. Kovách Lászlóné 8 775 2. Györffy Kálmán 2 998 3. Malatinszky György 4 640 4. Malatinszky György és neje Puky Amália 2 998 5. Gosztonyi Béla 13 126 6. Özv. Zalasky József né : sz. Gosztonyi Cecília 11 844 7. Marton Gábor 438 8. Marton János 548 9. Marton László 206 10. Marton Brigitta 206 11. Petheö János 585 12. Petheö Mária 585 13. Petheö Anna 585 14. R. Boross Lajos 4 349 15. Surányi Sándor 1 025 16. Brezovay Jozefa 2 436 22 HML. V-207/4. 30-31. 23 HML. V-207/4. 33. 24 HML. V-207/4. 128. 318