Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Gy. Gömöri Ilona: A hevesi temetők
A temető keleti, laposabb részén nagy terület áll üresen. Itt látható a szovjet emlékmű, melyet 1992-ben a volt községháza előtti térről helyeztek át ide. 35 Ez a sírkert a város legelhagyatottabb temetője. A régi sírok egy része a gaz miatt megközelíthetetlen. Ugyanakkor több védendő sírjel igényelne odafigyelést: pl. az 1840-es mészkő sírkeresztek típusai és több kovácsolt, ill. öntöttvas szecessziós síremlék. Felső temető A Gyöngyösi és a Vértanú utcák kereszteződésénél lévő temető Heves leginkább igénybe vett temetkezőhelye. A római katolikus egyház tulajdonában van, gondozója a Harang Bt. Leginkább a környező településrész, a Felvég lakói temetkeznek ide. A sírkert - a mainál kisebb területen - már a XIX. század közepén létezett, keletkezése az 1820-1842 közötti évekre tehető. 36 A temető legrégibb része a mai kápolna előtti úttól északra, a Vértanú út felé fekvő területrész. Ez azonban a ma látható síremlékeken nem tükröződhet az újratemetések miatt. A temető újabb része a kápolna előtti úttól a mai Károlyi Mihály út felé eső szakasz, ezt a XIX. század utolsó éveiben csatolták a meglévő területhez. 1888-ban vetődött fel a római katolikus egyházközségben új temetőhely vételének szükségessége. 1890-ben Blau Henrik körorvos megállapította: „A Felső temetőben már egyetlen sírgödör befogadására sincs elegendő hely s így a kegyeletet oly mélyen sértő s közegészségi szempontból is káros következésü oly esetek fordulnak elő, hogy a régi sírhantok között kezdik az új sírgödrök ásását, ahol is egyeseket sem véve ki, a régebben eltemetett hullák koporsója az új sírgödörbe omlik be, amit tovább tűrni nem lehet.'" 2 ' 1 A temető melletti vásártér a közbirtokosság tulajdonában volt. Többszöri kérésre sem voltak hajlandók e célra területet átengedni, így a város kénytelen volt három holdat kisajátítani. 38 A végső egyezség csak 1897 januárjában született meg, mely szerint a község a területért 1500 Ft kártalanítási összeget fizetett. 39 Az érdekelt birtokosok ezt aránykulcs szerint osztották fel maguk között. Az 1897 előtti rész központi helye a temetőkereszt és a mellette magasodó domb. 40 A dombon két kovácsoltvas-kerítéssel körülvett sír van. A magasabban álló szürke márvány obeliszk Ivády Rudolf, 1862 és 1882 között hevesi plébános, főesperes síremléke. Felirata: „IVADI / IVÁDY RUDOLF / veszprémvári ez. prépost, / hevesi főesperes, / és Heves város plébánosának áldott hamvai /1824. ápril 14. /1882. april 5 / Áldás porain! /" A másik síron lévő szürke márvány obeliszk alatt a Radies család öt tagja nyugszik. A domb körül lévő síremlékek majdnem mindegyike újabb, műkőből készült. A temető középpontjában, éppen a régi és az 1897 után létesült új rész határán található az Erzsébet-kápolna (6. kép). Felirata is elárulja, hogy Máger István és felesége építette 1916-ban. Ez azonban csak részben felel meg az igazságnak. Az elnevezés Mágerné 35 Heves város képviselőtestülete. 1-16/1991. sz. jkv. SZABÓ Sándor 1993/a. 15. és 1993/b. 6. 36 HML Térképtár U. 158. és Can. Vis. 1819.1.1. 37 HML. V-239/1. Képv. test. jkv. 1890. máj. 22. II. 38 HML V-239/2. Képv. test. jkv. 1891. nov 2. és 1892. nov. 7. HMK.H. 98.1.5. és H. 98.1.3. Közbirt. jkv.-ek. 39 HMK. H. 98.1.7. 1897. Levél a község elöljáróságának. 40 A temetőkereszt leírása és fotó: DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 293., 295. és HMK.F. 71-96 268
