Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi temetők

legrégibb része volt az un. „honvédtemető". A helyi hagyomány szerint itt, a veremdombi fakereszt alatt az 1848/49-es szabadságharc katonái nyugodtak. A helyi lakosság szerint a kápolnai csata után a Graefl-, és a Németh-kastélyban berendezett ispotályba szállították a sebesült katonákat, kik közül jó néhány menthetetlen volt és itt temették el. A császi iskolások rendszeresen látogatták, és rendben tartották ezeket az elhagyott sírokat. Egyelőre sem írásos, sem régészeti kutatások nem támasztották alá az elmondottakat.

25 A területen maradt emberi csontmaradványokat a város a temetőn kívül, a bejárat mellett temette újra és a sírt kopjafával és emléktáblával jelölték meg. A bejárat 1939-ig nem a mai helyen, a kőút felől volt, hanem Kovács Pál háza mögött, aki a temető gondnoka volt 1945-ig.

26 A háza mögötti üres temetőrész használata a harangozó illetményét képezte. A temető mai, látható területe a síremlékek elrendezése és kora alapján három jól elkülöníthető részre oszlik. A legmagasabb részen, a dombon áll a feszület, melyet századunk első évtizedeiben állítottak. Mellette az egyik legnagyobb császi birtokos család, a Gyöngyösi Petheő-család sírcsoportja. (2. kép) 2. kép. A Gyöngyösi Pethő-család sírcsoportja a pusztacsászi temetőben. A szerző felvétele 1998. 25 Heves Megyei Nap 1996. nov. 2. Gottschalk Róbert: „Negyvennyolcas honvédek nyugszanak Heves határában?" 26 Itt köszönöm meg Kovács Pál lányának, Balázs Istvánnénak segítségét. 264