Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Gy. Gömöri Ilona: A hevesi temetők
kóhely is, mivel a családok igyekeztek a hozzájuk közeli sírkertekbe temetkezni. Ezen kívül a választásban a vagyoni helyzet is meghatározónak bizonyult. Az 1930-as évektől kezdődően a községi köztemetőben ingyenes temetkezésre is lehetőség volt. Felszámolt temetők Az utóbbi másfél évszázad során, Heves területén egy református és egy római katolikus temető került felszámolásra 1984-85-ben. A két felekezet temetője közvetlenül egymás mellett feküdt a régi vásártér területe mellett. Mára ez egyrészt beépült. A reformátusok temetőrésze (988 négyszögöl) közvetlenül az 1929-ben lebontott imaházuk mögötti területen volt. (Az imaház helyén épült a mai II. század Óvoda épülete). A halottak lakhelyét bekerítették, körülárkolták, sőt 1867-ben egyik oldalán vert falat, kaput építettek. 14 A reformátusok 1888-ig új, mai temetőjük megnyitásáig ide temetkeztek. 1891-ben presbiteri gyűlésen állapították meg, hogy a temető betelt, de alkalmanként még az 1920-as években is temetkeztek ide. Az 1960-as évektől sokszor szerepelt a presbiteri gyűlések napirendjén a régi temető kérdése. Felszámolásának lehetőségét latolgatták, mivel akkorra az már legelővé vált, vásártartások helyszíne lett. 1976-ban mezőgazdasági művelést kezdtek rajta, mivel a bejegyzések szerint több, mint 50 éve nem temettek ide. A felszámolás 1984-85-ben történt meg. Ennek során eladtak a Heves Megyei Vízmű Vállalatnak 1437 m 2-t, az ÉMASZ Hevesi Kirendeltségének 625 m 2-t, és magánszemélyeknek két 834 m 2-es telket. 15 A róm. kat. temető területe 1 kh. 1152 négyszögöl volt. 1786-ban nyitották meg, 1819-ben magas és széles fallal bekerítették. A bíró őröket helyezett oda, akik a kapuk kulcsait is őrizték. 16 A református részről exhumálás során Fái Fáy György (1802-1872) és neje, Lévai Borbély Róza (1831-1913), valamint Maczky Emiiné szül. Fái Fáy Róza (1861-1929) tetemeit helyezték át a mai református temetőbe, közös nyughelyre. Soldos Imréné Frajzajzen Mária (1778-1851) síremléke a mai Felső róm. kat. temetőbe a Maczky-család sírjához került. A felszámolás során a síremlékek döntő többségét megsemmisítették, 12 db mégis megmaradt. Köszönhető ez néhány hevesi polgár lelkes értékmentésének. 17 A síremlékeket 1994-ig az Idősek Otthona (Fő u.) udvarán helyezték el, majd ekkor a Múzeumi Kiállítóhelyre kerültek. Városbeli elhelyezésük még megoldatlan. E temető több nagybirtokos nemes család síremlékét, ill. kriptáját rejtette. Közülük a Fáy és az Ónody család két szarkofág alakú sírköve az általam ismert legrégibb helyi síremlék. Eredeti helyük egy dombtetőn volt, amely alatt kripta lehetett. 18 14 H. Ref. Ek. Protocollum 1867, 1875. 15 H. Ref. Ek. Presb. jkv. 1984. júl. 29., 1985. ápr. 28., nov. 29., 1987. nov. 29. 16 Can. Vis. 1819.1.1. 17 Név szerint: Szedlák György, Kerek László, Fellegi Sándor apát-plébános, majd Kő Pál szobrászművész és Szegő Imre főorvos. 18 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 293. és 295. A kőszarkofágok feliratait hiányosan és hibásan közli. Lásd még: GYANÓ József 1936. 17. 261