Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Kiss Péter: Az egri egyházi (líceumi) nyomdaüzem első félévszázadának története

hétszemélyes táblánk ülnökének, továbbá Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék főispánjának felségünk elé terjesztett alázatos kérésére neki a és a püspökség­ben leendő utódainak császári és királyi hatalmunk teljességéből és különös kegyelmünk­ből megengedni és engedélyezni kegyeskedünk, hogy Eger püspöki városban egyházme­gyéjének és az általa felállított Püspöki Iskola növendékeinek hasznára nyomdát létesít­sen és abban a köz használatára könyveket nyomtathasson őmaga valamint a püspökség­ben leendő utódai is ezt tehessék, de azzal a kikötéssel, hogy a felállítandó új nyomdában semmi más könyv közre ne adassék, hanem csak olyan, amelyet a fent nevezett püspök vagy utódai által szabályszerűen megbízott könyvvizsgálók előzetesen a maguk módján át­vizsgáltak s ezért püspöki joghatóság értelmében engedélyeztessenek. Ha pedig ezután va­lakinek könyvét kinyomtatják, vagy utánnyomják, azt a szokott példányban a mi királyi helytartótanácsunkhoz azonnal fel kell küldeni. Ennek elmulasztása esetén engedélyünk érvényét veszti, és azt visszavonjuk. Mindezt jelen engedélyokirattal engedélyezzük. Kelt... főhercegi városunkban Bécsben, Ausztriában 1760. január hó 19-ik napján. " 45 Heves vármegye közgyűlése 1760. március 15-i gyűlésén hirdette ki ezt a privilégi­um levelet. 46 Bauer azonban nem tudta elődjéhez hasonló színvonalon működtetni a nyomdát és mindinkább eladósodott. Az 1765. június 7-i konzisztóriumi ülésen határozat született ar­ról, hogy a nyomda kerüljön az egyetem igazgatása alá, mivel a jelenlegi nyomdász adós­ságba keveredett és így alkalmatlan lett a nyomda vezetésére. Eszterházy megbízta Keller János szemináriumi prefektust, hogy írja össze mennyivel tartozik Bauer a Püspöki Isko­lának. Vegye jegyzékbe a nyomda javára fennálló adósleveleket és a berendezést is. A nyomdász ezentúl minden új könyv nyomása alkalmával egy kinyomtatott példányt az eredetivel együtt mutasson meg a püspöknek. 47 Az 1765. június 20-án tartott konzisztóri­umi ülés tárgyalta a nyomda ügyét. Itt Berényi Sándor teológiai tanár és kanonok jelenté­sét olvasták fel, amely a következőket tartalmazta: 1. A nyomda vagyona elsősorban magukból a betűkből áll, amelyek ára az érc arányához ké­pest változó. Az ólom mázsánkénti ára nem több 70 rajnai rénes forintnál. Könnyebség volna egy olyan városi polgárjoggal ellátandó betűvésnök, mint ahogyan azt Debrecen­ben tették. 2. A leltári anyag második tétele a papírmennyiség, amelyet adott időpontban hajón lehet­ne szállíttatni Pestre. A bécsi Trattner nyomdában 3 rajnai forintért nyomnak ki egy ár­kust 500 példányban mégpedig írópapíron, ugyanezt Egerben csak 5-Ft-ért és itatós pa­píron. 3. A harmadik tétel a nyomó- és szedősegédek fizetése. Ezeknek egynapi munkadíját a császári szabályzat 30 krajcárban állapította meg ha árkusok szerint fizetnek, a betűk nagyságához képest többet, vagy kevesebbet kapnak. Négy segédnek egy esztendei fzetése 624-Ft, ha pedig a Trattner -féle kalkuláció szerint történik a fizetés, akkor 1873-Ft és így levonva 1560-Ft-ot papír ára és segédfizetés címén, akkor 312-Ft lesz a tiszta haszon. A Bauer-féle kalkuláció szerint viszont 3190-Ft lesz a bevétel és ebből le­vonva az itteni papír árát és a segédfizetést, a haszon 872-Ft. 45 EFL. AV. 2435. rsz. 1131-1132. 46 HML. vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv 1760. 240. 47 Prot. 1765. 504. 216

Next

/
Thumbnails
Contents