Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Kiss Péter: Az egri egyházi (líceumi) nyomdaüzem első félévszázadának története

- annak az oktatás átszervezésnek az első szakasza, amelyet Barkóczy valósított meg - és amelynek kiegészítő részeként szánta a nyomdát - csak 1755-ben fejeződött be. A Helytartótanács 1755 február 15-én adta ki azt a szabályzatot valamint rendtartást, amely kapcsolatot teremtett a jogi iskola és a teológia között. - Royer neve 1755. július 2-án fordul elő először az egri levéltárak iratanyagában.

29 - a nyomda legkorábbi említésével 1755. augusztus 12-én találkozunk.

30 a városi adóösszeírásokban 1755-ben szerepel először nyomdász névszerint Paszternák György (Mihály) - aki félévszázadon keresztül egészen haláláig az egri nyomdában dolgozott.

31 A legkorábbi adat tehát 1755. július 2-ról maradt ránk a nyomdáról abban a kiadási naplóban, amelyben a Püspöki Iskola által adott kölcsönöket tüntették fel. Ebben Royer 500-Ft kölcsönnel szerepel, amit nyilván a nyomda beindításához kapott.

32 Bár Iványi Sándor nem ismerte ezt az adatot, mégis helyesen feltételezte azt, hogy Royernek az adósságokkal terhelt pozsonyi nyomda eladása után nem maradt annyi tőkéje, hogy pénzügyi segítség nélkül vásárolhasson saját nyomdai felszerelést.

33 Barkóczy 1755. augusztus 12-én említette először a nyomdát, amikor Bacsinszky András sátoraljaújhelyi görögkatolikus plébánosnak azt írta, hogy a nyomda már működik.

34 A püspök tehát Royert meghívta Egerbe, hogy itt saját nyomdájával, de mint püspöki nyomdász dolgozzon. Royer Ferenc Antal (1730-1795) amikor 1748-ban nagykorúvá vált átvette sógorától, Bauer Károly Józseftől apja nyomdáját Pozsonyban. 1750-ben azonban eladta unokatestvérének Johann Michael Landerernek, aki Budáról Pozsonyba települt át. Royer ezután elhagyta Pozsonyt és 1752-ben a nagyszombati egyetemi nyomdában dolgozott. 1754-ben a dél-tiroli Bozenban sikertelenül próbált nyomdát alapítani.

35 Amikor Mária Terézia 1761-ben Esztergomi érsekké nevezte ki Barkóczyt, akkor Royer ott tűnt fel.

36 Mivel az 1761-től 1765-ig terjedő időszakból ezideig csak 1762-ből nem ismerünk esztergomi nyomtatványát, ezeket az éveket valószínűleg végig itt töltötte. 1771ben özvegy rokonánál, Katharina Landerernél fordult meg. 1773-ban a pozsonyi nyomdáját megvásárló Johann Michael Landerer kölcsönének segítségével önálló nyomdát alapított Pesten. 1783-ban azonban adósságai fejében nyomdáját átengedte hitelező rokonának akitől némi pénzt és nyomdai felszerelést kapott. így ment el Grazba, ahol feleségül vette az ottani Widmannstetter nyomdászdinasztia Anna Maria Beckhet nevű tagját és haláláig itt dolgozott.

37 Royer 1755-ben kezdte meg Egerben a nyomtatást. Privilégium levele nem volt, de Barkóczy támogatta. Működésének ebből az első esztendejéből jelenleg 2 db nyomtatvá29 Az Egri Püspöki Iskola kihelyezett tőkéi idegeneknek és egyházmegyei papoknak. Készült 1756-ban december 18-án Török A. pénztáros által. EFL. AV. 566/3. rsz. 30 PROT. 1755. 152. 31 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969.

1. 376. lsd. még az Egyéb személyzet с részt 32 lsd. a 29. sz jegyzetet. 33 IVÁNYI Sándor 1993. 253. 34 Prot. 1755. 152. 35 PÉTER László 1994. 1743. 36 Az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban megtalálható az a német nyelvű gót betűs Barkóczyt köszöntő vers, amelyet címlapja szerint Royer nyomtatott sőt ő maga is írt. 37 PÉTER László 1994. 1743. 212