Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században
raz és a nedves technológiát. 197 A száraz eljárást S.Gotthard hallei mérnök szabadalmaztatta. A nedves eljárást Ludwig Hatschek osztrák származású szakember 1900-ban találta fel, és a terméke Eternit néven világszerte ismertté vált. Az azbesztfedőpala rugalmassága, szívóssága, könnyű szerelhetősége és tűzállósága miatt rohamosan elterjedt, s végleg kiszorította a palakövet a használatból. A területen a Bükk hegység palaköveit építkezésre az 1930-as évek elejéig használták, mint a Lillafüreden emelt Palota Szálló tetőzete, vagy az időben épült boldogi templom zsindelyezésénél. Utóbb már csak esetenként, pótlásra használták. Egerben a tanárképző főiskola épületeként szolgáló egykori Líceum tetejéről az 1970-es években cserélték le a palakövet, műpalára. Ez volt a városban az egyik olyan utolsó nagy középület, melynek a tetőzetét a legtovább borította a palakőből készült fedél. A Bükk hegység XVIII-XX. századi palakő bányászata regionális jelentőségű volt, mivel a zsindelypala elsődleges piaca Borsod és Heves megye volt, ahol közel 60 településnek az építkezésein használták fel. E tekintetben ismereteink szerint az itteni jó minőségű kőfejtők anyagára alapozva megállapítható, hogy a történelmi határokon belül a Bükk vidékén volt egy tömbben a legtöbb és a leghosszabb ideig működő palakőfejtő központ. A bükki fedőpala legfontosabb termelőhelyei: Bükkszérc, Felsőtárkány, Kisgyőr, Nagyvisnyó határában működtek, az onnan kikerülő zsindelypalát elsődlegesen tetőfedésre használták. A bükki palák közül egyedül a kisgyőri volt a geológiai szakirodalom szerint, olyan minőségű, hogy abból iskolai palatáblát lehetett készíteni. IRODALOM Rövidítések Agria = Egri Múzeum Evkönyve XVIII. kötettől ez a sorozat elnevezése. BAZ. ML = Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. DIV. ENA. = Dobó István Vármúzeum Egri Néprajzi Adattár, Eger. Fit. = Régi magyar forint. HML.= Heves Megyei Levéltár, Eger. kr = krajcár Rft. = Rajnai forint. Sgy.= A szerző saját gyűjtése. 197 A műpala előállítására két eljárást dolgoztak ki. A nedves eljárás során a termék finoman foszlatott azbesztrostokat összekötő cementből készül, úgy, hogy a nyers azbesztet görgős malomban végy vertikális foszlatógép segítségével elemi rostokká bontják, hollandi keverőfoszlatóban nagy mennyiségű vízzel, megszabott mennyiségű cementtel és esetleg ásványi festékkel, majd egyenletes péppé keverik. Ismételt keverést is hígítást követően hengerszitagépeken a rostos és a szilárd részeket a víztől elválasztják. A szitagépekről lekerülő nedves lemezeket vágógépek egyenesre szélezik, darabolják. A lemezdarabokat azután acéllemezekkel váltogatva, magas rakásonként hidraulikus sajtóban, nagy nyomáson, tömött szerkezetűvé sajtolják. Ebben az állapotban a rostokat összekötő cement megköt és néhány hét alatt megszilárdul. A másik ún. száraz eljárásnál az azbeszt feldolgozása az előbbi módszerrel azonos, s ez esetben a cement száraz állapotban, szórással-fúvással kerül a hengerszitán keresztül a nedves azbeszt papiros rétegei közé-Technikai Lexikon, 1928. 1. 106. 203
