Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században
Magyarország palakőbányászatáról Érdemes számba venni a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a történelmi országhatárokon belül hol fejtettek palakövet. A jegyzékünk tanúsága szerint a régi Magyarország 49 településnek határában műveltek palakőbányákat. A palakőbányák közt számon tartottuk a különféle agyagpala-, fedőpalaféleségeket, többek közt afillitQt is, amelyből fedőlapok készülhettek. Fedőpala készítésére alkalmas agyagpalát fejtettek: Aranyidán (Abaúj-Torna), Bükkzsérc (Borsod), Dédestapolcsány (Borsod), Dobsina (Gömör-Kishont), Felsőtárkány (Heves), Iglóhuta (Szepes), Kisgyőr (Borsod), Kluknó (Szepes), Kolinfalva (Szepes), Kovácsvágás (Abaúj-Torna), Kőszeg (Vas), Máriavölgy (Pozsony), Mecenzef (Abaúj-Torna), Nagyvisnyó (Borsod), Ozsdola (Háromszék), Rudály (Nagy-küküllő), Sopron (Sopron). Palavessző készítésére alkalmas palakövet fejtettek: Kisgyőr (Borsod), Kovácsvágás (Abaúj-Torna) és Máriavölgy (Pozsony) bányáiban. Különösen sokirányú felhasználásra adott módot a máriavölgyi bánya, ahol iskolai írótáblákra, bútorborításra, lépcső- és tetőfedésre alkalmas lelőhely volt. Ismereteink szerint az ország legnagyobb és tömeges ipari termelésre berendezett palakőfejtője volt, ahonnan még külföldre is exportáltak a XIX-XX. század fordulóján, főként Szerbiába. 16 Építkezésnél falrakásra használták Abaújszántó (Abaúj-torna), Aradkövi (Arad), Edelény (Borsod), Herkulesfürdő (Krassó-Szörény), Kisfalu (Sáros), Ratkó (Gömör), Szendrő (Borsod) terméskő paláit. Út- és járdaépítésekhez termelték: Aradkövi (Arad), Edelény (Borsod), Karancslapujtő (Nógrád), Kisbari (Zemplén), Kisfalu (Sáros) és Zemplénoroszi palaköveit. Asztallapok és szigetelőtáblák készítéséhez felhasználták: Cák (Vas), Dédestapolcsány (Borsod), Kőszeg (Vas), Sopron (Sopron) paláit. Épületbelső padlóburkolásra alkalmazták Jolsva (Gömör-Kishont) paláját. Speciális, ún. olajos fenőkőkészítésére alkalmasnak bizonyult a Szépvízen (Csík) kitermelt pala. Aradkövi (Arad) bányájában felszínre hozott kőzet megfelelt még kútkövek készítésére is. Itt kell megjegyezni, hogy a Pécs környéki lelőhelyeken, bár Fényes Elek szerint írótábla és házfedél készítésre fejtették a követ 17 , még sem volt alkalmas a pala födéllapok előállítására. 18 Ha a minőséget vesszük figyelembe, a legjobb minőségű palát Máriavölgyön fejtették. Ezt követte minőségben a nagyvisnyói, felsőtárkányi és a kisgyőri bánya, továbbá a Szepes-Gömöri Érchegység területén fekvő lelőhelyek. 16 BOROVSZKY Samu E. n. 8É 17 FÉNYES Elek 1847.11.55. 18 VÁRADY Ferenc 1896. 597. 182
