Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században
A palakő újszerű felhasználását több társadalmi, gazdasági tényező együtthatása eredményezte, amelyről még utóbb szó lesz. Magyarországon a kőműves, kőfaragó és ácsmesterekkel együtt szerveződtek céhekbe a cserépfedők, az utóbbiak viszont nem ismerték a palakővel való tetőfedés módját. A palakőhöz értő tetőfedők hazánkba a XVIII. században érkeztek - elsősorban német nyelvterületről -, mint vándoriparosok, akik viszont céhen kívüli iparűzőként dolgoztak. Ez az oka, hogy a történelmi Magyarország területén sehol nem ismerünk palafedő céheket. Nem csupán a palafedő céhtársulatokról nincs tudomásunk, de még a palafedő (schistotector, Schieferdecker) mesterek jelvényét sem ismerjük. A nyugat-európai palafedő mesterek jelvényének fő motívuma a szakma három legjellegzetesebb eszköze volt, ezek a palafedő kalapács, a palafedő híd és a szeghúzóvas? Az, hogy mennyire ismeretlen a tetőfedésre használt palakő Magyarországon a XVIII. század második felében igazolja, hogy a felsőtárkányi palakövet 1767 körüli években éppen a Nyugat-Európából (Würzburg) bevándorolt Fazola Henrik egri vasműves fedezte fel. 8 A később országszerte ismertté vált visnyói palát is külföldről érkezett mester fedezte fel. Hogh Pongrác bányafaktor 1784-ben, amikor II. József császárhoz folyamodott a nagy visnyói palakőfejtő ügyében, privilégiumkérését azzal indokolta, hogy e tájon a palakövet nem igen használják. 9 A palakő bányászat és fedőpala készítése A kibányászott palakövet egyszerű technológiával, 3-5 mm vastag lemezekké hasítják, majd méretre vágják, s a különböző méretű fedőlapok éleit lesimítják az ún. palavágó kalapáccsal. E munkák elvégzéséhez a palafejtők területén ún. hasító, továbbá simító házakat emeltek. A fedőpala rögzítéséhez szükséges lyukakat a kész, szabványméretű palalemezeken már a felhasználás alkalmával a palafedő mesterek alakították ki. A nyugat-európai palafedő mesterek gyakorlata szerint, az épületek palafedél borításának két módja terjedt el a lemezek alakja és fektetésük mikéntje szerint. Ily módon különböztetik meg ún. német és az angol fedeleket. a., A német palafedél lemezeit a tetőfedéskor deszkaborításra helyezték el, úgy, hogy a fedőlemezeket az ereszvonalhoz viszonyítva ferde sorokban 3-4 szöggel rögzítették. b., Az angol palafedél lemezeit lécezésre rakták fel, úgy, hogy minden palalemezt a közepén két szöggel rögzítettek, az egymástól nagyobb távolságra fektetett lécekhez. Idővel az angol palafedél borítási mód terjedt el általánosan, mert ez egyszerűbb, könnyebben javítható, s nem utolsó sorban olcsóbb és ezért célszerűbb volt. 10 A fenti módon leírt tűzálló agyagpalából készült palafedelet meredek tetőkön is alkalmazták, viszont 25°-nál kisebb hajlásúakon már nem készítették. 1 'Ez utóbbinak az oka a palalemezek súlyos volta, valamint a téli nagy havazáskor jelentkező erőteljes 7 NAGYBÁKAY Péter 1995. 109. 8 SOÓS Imre 1955. 428. 9 HML. V-l/b/117. Eger város iratai. 1787. № 417. 10 SCHACK Béla 1931. IV. 7.; Pallas Nagy Lexikon, 1896. XIII. 721. 11 SCHACK Béla 1931. IV. 7. 179
