Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

B. Gál Edit: A hatvani uradalom a Grassalkovichok idején (1746–1851)

mi ház nagy magtárral. A templom és a paplak jó állapotban találtatott. A falu déli végén áll a királyi sóház.

55 Szántó, Lőrinci, Apc és Selyp Nógrád és Heves megye határán elterülő falvak. Szántó és Lőrinci Nógrádhoz, Selyp és Apc pedig Heveshez tartoztak. A lakosság azonban más-más települések szőlőhegyein is művelt szőlőket. Nem ritka az adózás miatti összezördülés a két megye között, mint ezt egy 180l-es közgyűlési iratban is olvashatjuk. „Kegyelmetek az apci promontóriumban szőllőket bíró szántói lakosainkat, hasonlóképpen a Selyp pusztán mívelő lőrincieket magok megyéje részére azon birtokjaikra nézve portio alá venni kívánják. Mivel pediglen az Zagyva mentiben megyénkben helyeztetett hegyeken viszontag apcziak és más Heves megyebéli lakosok hasonlóképpen bírnának szőllőket, mi pedig azokat mindeddig soha az illyetén birtokjaiktól portio alá nem húztuk, szomszédi barátságunk fenntartása végett Nagyságtokat illendően megkérni kívántuk, hogy hasonló módon a mi lakosainkat is az efféle adózástól megkímélni méltóztassanak. Különben mi is kénteleníttetnénk Nagyságtok lakosait hasonló jussal terhelni. "

56 A lőrincieknek négy helyen voltak szőleik. A lőrinci erdőtől nyugatra elterülő Alsó hegyi és Új hegyi promontóriumon, az Ecsédet és Lőrincit összekötő út feletti Mulató promontóriumon és a selypi erdőtől észak-nyugatra fekvő Kopasz hegyen. Az Alsó hegyen 84, az Új hegyen 51, a Mulatón 101, a Kopasz hegyen pedig 77 szőlőbirtok volt. Az utóbbi 77 szőlőbirtok közül 38-t lőrinciek, 36-t szántóiak és 3-t apciak műveltek.

57 A szőlőterületek nagysága igen különböző. A lakosok közül 13-nak fekszik háromnál több tagban a szőleje. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy területileg is övék volt a legnagyobb birtok, hiszen a terület nagysága az egyes szőlőhegyeken belül is igen különböző. Nézzünk néhány példát. Tari Gergely 4 darab, összesen kb. 1640 négyszögölnyi szőlőt művel az Alsó hegyen. Czank Istvánnak szintén 4 db szőleje van a Mulatón, amelynek nagysága 2200 négyszögöl körül lehet. Kerek Józsefnek három tagban fekszik a birtoka az Alsó hegyen, területe kb. 4730 négyszögöl, Tari Mihálynak viszont a három alsó hegyi mellett még a Mulatón és a Kopasz hegyen is van egy-egy darab szőleje, mégis az összes csak 3640 négyszögölnyi. A legnagyobb szőlőbirtokkal, kb. 7800 négyszögöllel a térkép tanúsága szerint Ludányi Albert rendelkezik. Neki 4 db szőleje van az Alsó hegyen - ráadásul szinte közvetlenül egymás mellett -, egy darab a Mulatón és egy darab a Kopasz hegyen. A falu XIX. század eleji (1801 körül) térképe mutatja a lakosok elhelyezkedését a településen. A templom a falu alsó végén állt, mellette épült fel az új plébánia. Az uraságnak két háza van, az egyik lent a sóház mellett, a másik a szérűskerthez vezető út mentén. Szintén két kocsma méri az italt, az egyik a falu közepén, az uraság háza mellett, a másik a falu alsó végén. A Zagyván őrlő vízimalmon kívül egy szárazmalom is működik a településen. A szántóföldek egy része a folyó bal partján, egy része az Élő értől és a Füzek értől délre terült el, s ezeket csak a folyókon átkelve lehetett megközelíteni. A hídépítéshez használt faanyagot a község megváltotta az uradalomtól, mert mint Pöstényi Mihály Nógrád megye comissariusa egy 1816-ban kelt levelében fogalmaz „a Zagyván levő hidakra az uraság anyagot ingyen adni nem tartozik. "

58 Az uradalom Selyp pusztán és Lőrinci határában kőbányát működtet. A lőrinciek bérlik a selypi szántóföld, rét és legelő egy részét, míg a másik részt a szántóiak művelik. Selyp pusztán csapszéket tart a földesúr, mely az uradalom borát méri. 55 MOLP429IV-E2. 56 DIV LTA 459-81 Soós Imre jegyzetei 57 Gödöllői Királyi Kastélymúzeum térképei - A lőrinci szőlőbirtokok térképe 1801 58 GVM Adattár. 6427/13 169