Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
B. Gál Edit: A hatvani uradalom a Grassalkovichok idején (1746–1851)
házzal együtt 65 frt-ra. A borházban volt egy 16 akós, vasabroncsos szedőkád, egy 2,5 akós kiskád és 4 db 16 3/4 akós hordó. A teljes hagyaték értéke 360 fit 50kr. 49 1829-ben háromnyomásos gazdálkodás folyik a falu határában, melynek egy része termékeny fekete föld, kétharmada azonban homokos, kavicsos talaj. Az 1836-os reguláció alkalmával a 49 telek helyett csak 35 1/4 telket találnak. Vermes Mihály uradalmi fiskális szerint azonban már 1770-ben sem volt több 38 jobbágyteleknél, melyből 3 3/4 sessió ráadásul puszta volt. A további 10 telekre nézve pedig kijelenti az uradalom, hogy azok, regulációval ugyan, de még az K. Urbárium behozatala előtt keletkeztek s ezek fölött a herceg földesúri jussát érvényesíteni kívánja. 1836-ban Bona Imre és Buzogány Antal bírt másfél-másfél telket, ezen kívül volt a városban 18 egész, 27 fél, 1 háromnegyed telkes gazda valamint 83 zsellér. A zsellérek száma 1770 óta 65-tel szaporodott. 50 Összesen 5 nemes házas zsellér él a városban: a Grassalkovich részen nemes Gaál József, gróf Telekyné részén özv. ifj. nemes Visky Jánosné és öreg nemes Visky János, báró Podmaniczky Mihály részén pedig nemes Visky András és nemes Szalay József. Az apci telkesjobbágyok és zsellérek számának változása 1771-1850 között: Fancsal A „Therezianum Urbárium" szerint I. osztályú, tehát egy egész telekhez 26 hold szántó és 4 kaszás rét tartozik, mely némelykor kétszer is kaszálható. Mivel a rét kevés, ezért annak hiányát 6 hold szántóval pótolták. 29 sessiót írtak ekkor össze. 1772-ben a lakosok tiltakozására, miszerint a földek nagy része irtásföld volt az uradalom azt feleli, hogy ezek már régóta telki földek lettek, tehát utánuk dézsma jár az uraságnak. 51 1786ban a fancsaliak azt panaszolják, hogy az urbárium után kimaradt 700 kila alá való földet özv. Grassalkovichnétól évi 100 frt-ért árendába vették. Ezen 700 kilás földek között 300 kilát nagy fáradtsággal ők irtottak ki, mégis 1782-től az uradalom 150 frt-ra emelte a fizetendő summát. A rétjük is kevés, egy egész telkes gazdának nem terem több 3 szekérre való szénánál. A szolgabíró azt válaszolja, hogy a falu határában kevés a rét, az uradalomnak sincs semmi rétje. A maradványföldeket a jobbágyok úrbéri robotszolgáltatás fejében nem voltak hajlandók felvállalni, ezért az uradalom azoknak adta ki árendába, szerződés mellett akiken segíteni kívánt, jóllehet más falubeliek magasabb summáért is szívesen fel49 GVM Adattár 6430/39 50 HML IV-7/a - 20 Apc 51 DIV LTA 483-81 - Soós Imre jegyzetei 167