Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

B. Gál Edit: A hatvani uradalom a Grassalkovichok idején (1746–1851)

vallják, hogy a robotnak szabott napjai nem voltak. Grassalkovich I. Antal a szőlőművelés legkényesebb folyamatait már napszámosokkal végeztette, s a következő instrukcióval látta el hatvani tiszttartóját Mátis Ferencet: „Az Hatvani és Abczi Szőllő kapálás, metczés és döntés... már egészlen kész pénzen tétetik, mivel tapasztaltam nagy kárommal mennyire pusztíttatott robotos munkával az Hatvani szőllő, akartva ki vágattatván általok az fiatal szőllő tövek. Hanem egyéb munkára, úgy mint karóverésre annak kiszedésire, szőllő kötözésre, hegy törésre és gyomlálásra a jobbágyok concurrálnak".

14 A vallomások szerint a jobbágyok minden faluban két vetőre művelik földjeiket. Az egy-egy telekhez tartozó föld nagysága azonban igen különböző. Bagón például egy egész helyes gazdának az egyik vetőben 4 hold földje van, amelybe 13 pozsonyi mérő gabonát vethet, míg a másik vetőben 3 holdba 10 pozsonyi mérőt . Hévízgyörkön 9-9 hold, Boldogon 6-6 „darabnyi" föld tartozik egy egész telekhez. A fancsaliak a következőképpen szólnak erről: „Szántó földünk két vetőre lévén osztva, de mivel azoknak nagyobb része irttván földek melyeket az előtt nagy munkával irtottunk, azért magunk között egyenlő képpen még ekkoráig föl nem osztottuk, hanem ki-ki amennyi irtván földe vala kinek több, kinek kevesebb az szerint vetette. " Ehhez az állapothoz képest, az Urbárium szabott robotnapjaival, meghatározott szolgáltatásaival az elképzelésekkel ellentétben a jobbágyok számára sok helyen „visszaesést" jelentett. Ezért már 1772-ben a régi szolgálat visszaállításáért könyörögnek özvegy Grassalkovichnénak aki „nem tekintvén az új Urbárium szerint lehető Nagyobb hasznot" bizonyos engedményeket tesz jobbágyainak. A hatvaniak ekképpen fordulnak hozzá: „Az új Urbárium Helységünkben is ki adattatván minek utánna az által rendeltetett constitutivumra szoríttassunk és Urbárium szerint hol gyalogul, hol marhánkai minden héten szolgálunk, által láttyuk, hogy minden héten és bizonytalan napokban való Szolgálatunk Sokkal terhesebb és alkalmatlanabb légyen a régi megszokott jó Rendű Robottánknál, melyben a Gazdák kaszálláson kívül egyéb gyalog munkát nem tettek, hanem amire kívántattak Marhájokkal szolgáltak. Abbanis olly rend tartatott, hogy a Szeginy Gazdák magok munkájára és élelmek keresésire alkalmatosabban érkezhettek. ... Élelmünkre való földekben is megszoríttatánk: Hogy pedig több földekért többet szolgállyunk arra elégtelenek lévén. ..." Kérik tehát Grassalkovichnét, hogy „az egész határt mint eddig továbbra is élelmünkre meg engedgye, Szolgálatunkat pedig a régi mód szerint könnyebítse és a szeginy fejszés vagyis zsellyér lakosokat is mind földekbül s mind rétekbül részesítse. " E folyamodványra reagálva a földesúr a következő egyezséget köti a lakosokkal: „1. Hatvan mellett Gombosy és Baji Majorságban mellyet az egész Dominium béliek mivelnek, miis a szerént ki mért őszi és Tavaszi Uraság tábláit egy nap vagy legfellyebb vetésével együtt két nap fogjuk szántani, zsellérekkel együtt felaratni, ugyan ott az Pajtában behordgyuk és öszverakjuk: Azután Szemül azon Majorság Gabonábul minden Egész helyes 20 killát, fél helyes 10 killát, Fertályos pedig 5 killát ahová parancsoltatik administrallyuk. 2. Három nap Zsellyérekkel egyetemben valamint eddig úgy ezutánis kaszáltunk azt fek gyűjtjük ugyan ott ahová a széna parancsoltatik öszve hordgyuk és kazalba rakjuk. 3. Egész helyes / mivel Határunkban erdő nincsen/ egy öli fát, ... félhelyes proportione fogja vágni a hol az Uraság fogja parancsolni, és azon öli fát Hatvanba fogjuk vinni. Vagy... egész helyes 40 kéve nádat, félhelyes 20 kévét fertályos pedig 10 kévét fog vágni, és aztis hasonló képpen Hatvanba fogja be hordani. 14 MOL P 429 IV-H 16. dob. Hatvani uradalom. Tiszti instrukciók 1771. 153